Oldal 16 [16]
OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN Szó volt róla, hogy Ficino az orvosi és filozófiai stúdiumok után a teológiát is elvégezte, felszentelt és gyakorló pap volt," tehát nem a hit hiányából fakad a modern kor számára szokatlan felvetése. Alessandra Tarabochia Canavero, a De vita legutóbbi (1995) olasz fordításának készítője is felhívja a figyelmet, hogy a bolognai egyetemen (a többi észak-itáliai egyetemhez hasonlóan)" a medicina és az asztrológia között szoros összefonódás alakult ki, tehát e kettőt egymással való összefüggéseiben tanították." Ennek előzményeiről a későbbiekben szó lesz. 1467-ben Pozsonyba kapott meghívást Mátyástól, ahol matematikát és csillagászatot tanított. Később Esztergomban Vitéz János érseki palotájában egyedülálló csillagvizsgálót rendezett be, dolgozószobája mennyezetén a konstellációkkal (égkép-horoszkóp). Ezekből csak az állatöv (zodiákus) csillagképei maradtak fenn, amelyek az Esztergomban végzett ásatások alkalmával kerültek napvilágra. Kopernikuszt megelőzve a Föld mozgását tanította, több munkáját és Ptolemaios-fordítását Kopernikusz és Galilei tankönyvként használták. Vö. Szathmáry László: Az asztrológia, alkémia és misztika Mátyás király udvarában, in Lukinich Imre (szerk.): Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves évfordulójára, Budapest, Franklin, 1940, 413-452; Ernst Zinner: Regiomontanus, His Life and Work, transl. by Ezra Brown, Amsterdam, Elsevier, 1990; a magyarországi tevékenységéről lásd 91—103. Magyarul: Zinner Ernö [sic!]: Regiomontanus Magyarországon, Matematikai és Természettudományi Értesítő, LV. évf., [ford. megjelölése nélkül], 1937, 280-287. http://mek.oszk.hu/05300/05391/pdf/Zinner_Regimontanus_Csill.pdf (Letöltes: 2021. oktöber 16.) 1469-ben kezdi meg papi tanulmänyait, 1473. szeptember 18-än diakönus, december 18-än felszentelt pap. Läsd Raymond Marcel: Marsile Ficin, Paris, Les Belles Lettres, 1958, 284. Függelekeben közli Ficino mindhárom fennmaradt korabeli életrajzát: Johannes Cursius Vita Marsili Ficini című művét, egy anonim Vita secunda-t, melyet a Firenzei Könyvtár (Biblioteca di FirenZe) Palatinus 488 jelzetű kódexe tartalmaz, és a Piero Caponsacchi által összeállított Sommario della vita di Marsilio Ficino című írást. Pl. Padova, Ferrara, Pavia, lásd Graziella Federici Vescovini: Medicina e filosofia a Padova tra XIV e XV secolo: Jacopo da Forli e Ugo Benzi da Siena (1380-1430), in uö: Arti’ e filosofia nel secolo XIV: studi sulla tradizione aristotelica e i ‘moderni’, Firenze, Nuovedizioni E. Vallecchi, 1983, 233-278. Tarabochia Canavero: Sulla vita, 59; v6. Carlo Malagola: Statuti dell’ Universita degli scolari arte e medicina (1405), in Statuti delle Universita e dei colleggi dello Studio Bolognese, Bologna, Zanichelli, (1887) reprintje 1988, 274-277. Feltetelezesem szerint többek között a 13. századi Nicolö da Paganica Compendium medicinalis astrologiae cimt mtivét hasznalhattak tankönyv= œ ként az egyetemek, lásd ennek modern kiadását Giuseppe Dell’Anna gondozäsäban, Galatina, ed. Congedo, 1990. A 15. századi padovai, nyomtatásban is megjelent orvosi-asztrológiai művekről lásd Tiziana Pesenti Marangon: La miscellanea astrologica del prototipografo padovano Bartolomeo Valdizocco e la diffusione dei testi astrologici e medici tra i lettori padovani del ’400, Quaderni per la storia dell’Universita di Padova, X\. évf., 1978, 87-106. + ]4 e
