OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN mielőtt Lorenzo de" Medicinek adná, miként azt korábban Platón-fordításaival is tette." Az első könyv sikerét, mely egyelőre csak kéziratokban terjedt," az mutatja, hogy barátai a mű folytatására kérik: , nemcsak arra vágytak, hogy mindig jó egészségnek örvendjenek, hanem sokáig is szerettek volna élni" — írja róluk az wer egységbe foglalt három írás közös bevezetőjében." Tehát a következő (egyébként sorrendileg utolsóként írt) könyvet De vita longa, azaz , A hosszú életről" címmel írja — vagyis hogy odafigyeléssel és gondoskodással miként őrizhetik meg késő öregkorukig a tudósok egészségüket, illetve miként nyújthatják meg élettartamukat még a gyengébb fizikumuak is közöttük." Ezt a művét Lorenzo il Magnifico mellett Filippo Valorinak ajánlja, akiről kiemeli, hogy platonista tanításokra és azok terjesztésére vágyakozik, sőt, a platonista filozófia ügyét szolgálja, ami nyilvánvalóan a Valori által adott anyagi támogatásokra is vonatkozik — ő szponzoralja ugyanis többek között e mű kinyomtatását is, 1489 decemberében. Filippo Valori családját már a 14. század végétől gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fűzték Budához, így nem véletlen, hogy Ficino támogatójaként összekötő volt közte és a magyar király, Corvin Mátyás között is, akinek először a harmadik könyvet ajánlotta.? 5 Vö. Alessandro della Torre: Storia dell Accademia platonica di Firenze, Firenze, Erasmo, 1960, 772-774. $ Lásd Ficino: Three Books on Life, 9-10. 7 Lásd Preninger levele, az 1480-ban Bernardo Rucellaihoz címzett levelek között. Ficino: Opera omnia, Bazel, ed. Heinrich Peter, 1576, 836, 2. $ 1489. augusztus 8-án kelt levelében Ficino azt irja Giovanni Pico della Mirandolanak, hogy a 13. századi spanyol orvos, Arnaldo da Villanova De retardanda senectute cimt konyvét olvassa (aki egyébként a népi hagyományokat is belefoglalta receptjeibe, étrendi és életvezetési tanácsaiba egy másik, Regimen Sanitatis Salernitatum című könyvében). Mindkét műből sokat meríthetett e második könyvhöz. Az előbbiről John R. Clark kimutatta, hogy az nem Arnaldo da Villanova De conservatione iuventutis című traktásusa, hanem valójában Roger Bacon munkája, csupán a Villanova művei között jelent meg. Lásd John R. Clark: Roger Bacon and the Composition of Marsilio Ficinos De vita longa (De vita, Book II), Journal ofthe Warburg and Courtauld Institutes, XLIX. évf., 1986, 230—232. Alessandra Paravicini Bagliani felülvizsgálta e kérdésre vonatkozó problémákat, és arra jutott, hogy Roger Bacon szerzősége nem lehetséges, és a De retardanda senectute szerzője inkább anonimnak tekintendő, illetve az explicit szerint egy bizonyos Dominus castri Goet. Lásd Alessandra Paravicini Bagliani: Medicina e scienze della natura alla corte dei papi nel Duecento, Spoleto, CISAM, 1991, 297. Angela Dillon Bussi: 11.16. Marsilio Ficino filozófiai értekezéseinek Mátyásnak szánt példánya, amely a király halála miatt Lorenzo de" Medici tulajdonába került, in Farbaky Péter és mtsai (eds.): Hunyadi Mátyás, a király: hagyomány és megújulás a királyi udvarban, 1458—1490 / Matthias Corvinus, the king: tradition and renewal in the Hungarian royal court, 1458-1490, 2008. marcius 19 — junius 30. kidllitasi katalégus (exhibition catalogue), Budapest History Museum, 19 March 2008 - 30 June 2008, Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2008, 476. Lásd még uő: Le biblioteche di Mattia Corvino e di Lorenzo il Magnifico: confronti e tangenze (con alcune note sulla ritrattistica laurenziana e corviniana), in Farbaky Péter — Louis Waldman (eds.): Italy and o + 12 +