FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
mielőtt Lorenzo de" Medicinek adná, miként azt korábban Platón-fordításaival
is tette."
Az első könyv sikerét, mely egyelőre csak kéziratokban terjedt," az mutatja,
hogy barátai a mű folytatására kérik: , nemcsak arra vágytak, hogy mindig jó
egészségnek örvendjenek, hanem sokáig is szerettek volna élni" — írja róluk az
egységbe foglalt három írás közös bevezetőjében." Tehát a következő (egyébként
sorrendileg utolsóként írt) könyvet De vita longa, azaz , A hosszú életről" címmel
írja — vagyis hogy odafigyeléssel és gondoskodással miként őrizhetik meg késő
öregkorukig a tudósok egészségüket, illetve miként nyújthatják meg élettarta¬
mukat még a gyengébb fizikumuak is közöttük." Ezt a művét Lorenzo il Magnifico
mellett Filippo Valorinak ajánlja, akiről kiemeli, hogy platonista tanításokra és
azok terjesztésére vágyakozik, sőt, a platonista filozófia ügyét szolgálja, ami
nyilvánvalóan a Valori által adott anyagi támogatásokra is vonatkozik — ő szpon¬
zoralja ugyanis többek között e mű kinyomtatását is, 1489 decemberében. Filippo
Valori családját már a 14. század végétől gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok
fűzték Budához, így nem véletlen, hogy Ficino támogatójaként összekötő volt
közte és a magyar király, Corvin Mátyás között is, akinek először a harmadik
könyvet ajánlotta.?
5 Vö. Alessandro della Torre: Storia dell Accademia platonica di Firenze, Firenze, Erasmo, 1960,
772-774.
$ Lásd Ficino: Three Books on Life, 9-10.
7 Lásd Preninger levele, az 1480-ban Bernardo Rucellaihoz címzett levelek között. Ficino: Opera
omnia, Bazel, ed. Heinrich Peter, 1576, 836, 2.
$ 1489. augusztus 8-án kelt levelében Ficino azt irja Giovanni Pico della Mirandolanak, hogy a 13.
századi spanyol orvos, Arnaldo da Villanova De retardanda senectute cimt konyvét olvassa (aki
egyébként a népi hagyományokat is belefoglalta receptjeibe, étrendi és életvezetési tanácsaiba
egy másik, Regimen Sanitatis Salernitatum című könyvében). Mindkét műből sokat meríthetett
e második könyvhöz. Az előbbiről John R. Clark kimutatta, hogy az nem Arnaldo da Villanova
De conservatione iuventutis című traktásusa, hanem valójában Roger Bacon munkája, csupán a
Villanova művei között jelent meg. Lásd John R. Clark: Roger Bacon and the Composition of
Marsilio Ficinos De vita longa (De vita, Book II), Journal ofthe Warburg and Courtauld Institutes,
XLIX. évf., 1986, 230—232. Alessandra Paravicini Bagliani felülvizsgálta e kérdésre vonatkozó
problémákat, és arra jutott, hogy Roger Bacon szerzősége nem lehetséges, és a De retardanda
senectute szerzője inkább anonimnak tekintendő, illetve az explicit szerint egy bizonyos Dominus
castri Goet. Lásd Alessandra Paravicini Bagliani: Medicina e scienze della natura alla corte dei
papi nel Duecento, Spoleto, CISAM, 1991, 297.
Angela Dillon Bussi: 11.16. Marsilio Ficino filozófiai értekezéseinek Mátyásnak szánt példánya,
amely a király halála miatt Lorenzo de" Medici tulajdonába került, in Farbaky Péter és mtsai (eds.):
Hunyadi Mátyás, a király: hagyomány és megújulás a királyi udvarban, 1458—1490 / Matthias
Corvinus, the king: tradition and renewal in the Hungarian royal court, 1458-1490, 2008. mar¬
cius 19 — junius 30. kidllitasi katalégus (exhibition catalogue), Budapest History Museum, 19
March 2008 - 30 June 2008, Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2008, 476. Lásd még uő:
Le biblioteche di Mattia Corvino e di Lorenzo il Magnifico: confronti e tangenze (con alcune note
sulla ritrattistica laurenziana e corviniana), in Farbaky Péter — Louis Waldman (eds.): Italy and