Seite 59 [59]
FORDÍTÓKÉPZÉS ÉS GÉPI FORDÍTÁS
Legnagyobb feladat az egységes fellépés megvalósítása, ezért nagy hangsúly helye¬
ződik a képzők képzésére, ahol módszertani ötletekkel és irányelvekkel igyekeznek
segíteni az oktatókat. A szakfordítás kurzusok blokkokból épülnek fel — műszaki,
gazdasägi és tarsadalomtudomanyi -, és a cél, hogy ezen blokkokba legalabb egy
gépi fordítással foglalkozó feladat beépüljön mindkét nyelvi irányban, mégpedig
fokozatosan, módszertanilag átgondolt és logikus módon. Zajlanak tehát a kísérle¬
tek, a tantárgy-harmonizáció, együttműködések megvalósításával igyekeznek ki¬
dolgozni a módszertani adalékokat a képzés fejlesztéséhez.
Robin Edina (ELTE) ismertette, hogy tanszékükön ugyancsak felismerték a
kihívást, amely a gépi fordítás fejlődésével és terjedésével jelentkezik a fordító¬
képzésben, és amelyre a képzéseik átstrukturálásával, oktatói egyeztetésekkel és
egységes ajánlásokkal igyekeznek megoldást találni. A többi intézmény állás¬
pontjához hasonlóan a képzés elején a cél az alapvető ismeretek átadása, a for¬
dítási kompetencia fejlesztése, és csupán később jelenik meg a gépi fordítás és az
utószerkesztés oktatása a pedagógiai programban. A mesterképzésben a hallga¬
tók a második félévben ismerkednek meg a fordítástámogató eszközökkel és a
gépi fordítómotorokkal a fordítástechnológia kurzusokon, majd a harmadik és
negyedik félévben már aktívan használják is az eszközöket a szakfordítás órán.
Alapjában véve az oktató felelőssége meghatározni, mely eszközöket használ¬
hatják a hallgatók egy adott fordítási feladathoz, ennek hiányában a gépi fordí¬
tómotor alkalmazása nem szankcionálható. Az ELTE-n továbbá 2021 őszén
indult el a mesterképzésben a nyelvi mérnök specializáció, ahol a kötelező tan¬
tárgyak között szerepel nyelvtechnológiai kollokvium és utószerkesztés szemi¬
nárium; ezek a fordítói specializáción részt vevők számára szabadon választha¬
tó kurzusként is elvégezhetők. A jövőben tervezik kiterjeszteni az utószerkesztés
és egyéb nyelvtechnológiai fókuszú kurzusok kötelező tárgyként történő beve¬
zetését, emellett továbbra is fontosnak tartják az alapkészségek és a kiegészítő
kompetenciák fejlesztését a képzésben, hogy megvalósuljon az a komplex tudás¬
átadás, amely nélkül nem állhatnak helyt a hallgatók a nyelvi közvetítői piacon.
ÖSSZEFOGLALÁS
A kerekasztal hozzászólásai rávilágítottak arra, hogy a képzőintézmények felismer¬
ték a gépi fordítás utószerkesztésével kapcsolatos kérdések tárgyalásának szüksé¬
gességét, az intézményközi egyeztetések kiterjesztését a témakörre. Több fordí¬
tóképző nem rendelkezik még ezen a téren egységes gyakorlattal, többnyire az
egyéni oktatói kezdeményezések mentén jelenik meg a téma tárgyalása, ugyan¬
akkor az intézmények fontos feladatuknak tartják az új készségek szisztematikus
« 57 ¢