Oldal 57 [57]
OCR
FORDÍTÓKÉPZÉS ÉS GÉPI FORDÍTÁS Lesznyák Márta (SZTE) ugyancsak megosztotta, hogy bár érzékelik a gépi fordítás jelentette kihívást a fordítóképzésben, egyelőre nincsen szisztematikus megoldásuk a problémára, és a kollégák döntésén, stratégiáján múlik, hogyan építik be az utószerkesztést az oktatásba. Éppen ezért nem is teljesen világos, pontosan mennyi és milyen mélységű képzés folyik ezen a téren, de egyértelmű, hogy az új ismereteknek be kell épülniük a komplex, egységes oktatási rendszerbe. Úgy gondolja, hogy a képzés elején nem szerencsés bevonni a gépi fordítást, mert az utószerkesztéshez összetett nyelvi és fordítási alapkészségekre van szükség, amelyek elsajátítása elsőbbséget élvez. Jelenleg ezért az első évben kérik a kollégákat, hogy ne használják az utószerkesztést, csak a második évben. A jövőben mintegy első lépésként szabadon választható kurzus indítását tervezik az utószerkesztés témájában, nem kizárólag fordítóhallgatóknak, mivel a gépi fordítás használata nem korlátozódik csak a fordítókra (pl. tudományos publikációk). Vermes Albert (EKE) megállapította, hogy a beszámolók szerint nagyjából minden képzőintézmény ugyanott tart. Saját megközelítésüket ugyancsak az útkeresés jellemzi, a gépi fordítás utószerkesztését szisztematikusan még nem oktatják a képzésben, és bár sürgetőnek látják a feladatot, az oktatási program szintjén még nem foglalkoztak a problémával. Jellemzően inkább a szakfordítás kurzusokon kerül elő a gépi fordítás és az utószerkesztés használata, csupán egyéni oktatói szinten, ahol hallgatói és gépi fordításokat vetnek össze. Kovács Tímea (KRE) hasonlóképpen arról számolt be, hogy intézményükben nincs még beépítve a képzési programba az utószerkesztés oktatása. Úgy gondolja, hogy a gépi fordításról és az utószerkesztésről szóló ismereteket integráltan szükséges beépíteni a fordítóképzésbe. Mivel az utószerkesztés a fordításnál komplexebb feladat, elsősorban az alapokat szükséges megerősíteni, ilyen például a nyelvfejlesztés, a nyelvhelyesség, a kultúraspecifikus jelenségek megismertetése, valamint a nyelvi tudatosság fejlesztése. Dobos Csilla (ME) megerősítette, hogy tantárgyi hálóba beépülő képzésről egyelőre még Miskolcon sem beszélhetnek. Intézményükben a Bevezetés a fordítás elméletébe előadás-sorozat egyik alkalma vezeti be a hallgatókat a gépi fordítás utószerkesztésének elméleti témakörébe, elsősorban a hallgatók kérdései alapján. Az ismeretek összegyűjtésében fontos szerepet játszottak a közelmúltban szervezett továbbképzések, konferenciák, szakmai eszmecserék. Az elmélet mellett a fordítástechnika órákon párhuzamosan elemzik a gépi fordítómotor által létrehozott szövegeket és a hallgatói fordításokat, sokkal inkább , játékos" ismerkedés keretében, ahonnan tovább lehet lépni a komolyabb kompetenciák fejlesztésére. A hallgatók motiváltak az új, gépi fordítással kapcsolatos ismeretek elsajátítására. 55 o
