Oldal 56 [56]
OCR
ROBIN EDINA — SEIDL-PÉCH OLÍVIA fordításhoz a hallgatók sem CAT-eszközöket, sem gépi fordítást nem használhatnak, hogy valóban a klasszikus fordítói kompetenciákat ellenőrizhessék. A diplomafordítások esetében viszont nem tiltják, de nem is támogatják a gépi fordítás használatát és az utószerkesztést, ugyanakkor a szövegminőséget szem előtt tartva szigorúan szűrik a nyers gépi fordítási kimenetek megjelenését a célnyelvi szövegekben. Dobos is felhívta a figyelmet, hogy a konzultációk alkalmával nem ellenőrizhető a gépi fordítás használata, mert addigra a hallgató már utószerkeszthette a gépi fordítás kimenetét, így a tiltás valójában nem reális és nem megvalósítható. UTÓSZERKESZTÉS OKTATÁSA A FORDÍTÓKÉPZÉSBEN A képesítő- és diplomafordítások kérdéskörének megvitatása után a kerekasztal-beszélgetés a gépi fordítások utószerkesztésének oktatásával folytatódott. A résztvevők azzal kapcsolatban osztották meg egymással gondolataikat, hogy intézményük tanítja-e a fordítóképzésben részt vevő hallgatók számára az utószerkesztéshez szükséges készségeket, illetve hogy a képzésen belül mikor és milyen pedagógiai módszerekkel érdemes bevezetni ezeket az új technológia által diktált ismereteket a hagyományos fordítási készségek közé. Első hozzászólóként Csatár Péter (DE) elmondta, hogy intézményük szisztematikusan még nem foglalkozott a probléma megoldásával, és bár tudatában vannak ennek szükségességével, az utószerkesztés oktatását sem építették be a képzésbe. Mindazonáltal egyértelműnek látják, hogy a gépi fordítás és utószerkesztés oktatásának illeszkednie kell a komplexebb pedagógiai folyamatba. Csatár úgy véli, hogy a képzés során bizonyos, elsősorban nyelvi, nyelvészeti ismeretek lexikális tudás formájában is rögzíthetők, ezért első lépésként a BeveZetés a fordítás gyakorlatába kurzus keretein belül kívánják előadás formájában megismertetni hallgatóikkal a gépi fordítás utószerkesztéséhez kapcsolódó tudnivalókat, szövegnyelvészeti ismereteket, hibatipológiákat, tipikusan előforduló jellemzőket és problémákat, gyakorlati példákkal illusztrálva. Emellett az attitűdfejlesztés is nagyon fontos, az a beállítódás, miként kezeljük ezt a helyzetet, hiszen az utószerkesztés nem is fordítás, nem is lektorálás, sokrétű a feladat, sokrétűen kell megközelíteni, nehéz elhelyezni a képzésben. Nem elég csupán egy órába besűríteni az elméletet, támaszkodni kell a többi kurzus során megosztott ismeretekre is. Az egyéni próbálkozásokon túl ezért most már strukturálisan is be kell építeni a képzésbe az utószerkesztést, és harmonizálni kell a többi kompetencia fejlesztésével. +54 »
