Page 54 [54]
ROBIN EDINA — SEIDL-PÉCH OLÍVIA
követő bevezetését is, illetve úgy véli, hogy a fordítómotorok használatának
teljes körű tiltása reálisan nem lehetséges.
Kovács Tímea (KRE) először is kiemelte, hogy a Károli Gáspár Református
Egyetemen fordítást csak specializáció, illetve szakirányú továbbképzés kereté¬
ben oktatnak, ahol szintén nem szabályozták még a gépi fordítás utószerkeszté¬
sével kapcsolatos kérdéseket. Személyes tapasztalata szerint a hallgatók körében
igen elterjedt a fordítómotorok használata, ezért igyekszik már a képzés során
megismertetni a hallgatókkal az utószerkesztési folyamatot. Számára annak
tisztázása lenne fontos a jövőben, hogy a képzés mely pontján és mely tantárgy
keretében érdemes megismertetni a hallgatókat az utószerkesztés elméleti kér¬
déseivel, majd gyakorlati megvalósítással.
Valentinyi Klára (MATE) beszámolt arról, hogy Gödöllőn már 2020-tól be¬
vezették az utószerkesztést a fejlesztési és az értékelési szakaszban egyaránt,
mivel az intézménynek nincs megfelelő eszközrendszere arra, hogy a fordítómo¬
torok használatát ténylegesen meg tudja tiltani. A diplomázó hallgatóknak ezért
maguknak kell a fordítandó szöveg egy részletét kijelölni, amelyet gépi fordítás
utószerkesztésével is átültetnek a célnyelvre, miután humán fordítás keretében,
fordítástámogató eszköz használatával már elkészítették a teljes forrásnyelvi
szöveg fordítását. 2021 óta a képesítő fordítás részeként már nemcsak a gépileg
lefordított szöveg teljes utószerkesztését kell elvégezniük a hallgatóknak, hanem
ugyanazt a szakaszt részlegesen utószerkesztve is le kell adniuk, és meg kell fo¬
galmazniuk a véleményüket a nyers gépi fordítással kapcsolatban. Valentinyi
ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egyelőre még nem alakult ki teljesen az utó¬
szerkesztési feladatok értékelési szempontrendszere, vagyis nem egyértelmű,
hogy az értékelésnél a fordítói, a lektori, a hibafelismerési vagy utószerkesztési
kompetenciákat kell-e értékelni.
Kóbor Márta (PTE) elmondta, hogy Pécsett BA fordítási specializáció kereté¬
ben folyik képzés. Rávilágított arra, hogy a fejlesztés első fázisában könnyebb
távol tartani a hallgatókat a CAT-eszközök használatától, mint a gépi fordító¬
motoroktól, az utóbbiak könnyű hozzáférhetősége miatt. A képzési célok érde¬
kében szerencsés lenne ezen eszközök használatát csupán a megfelelő fordítói
készségek elsajátítása, a szükséges háttérismeretek és az eszközökkel szembeni
kritikus szemlélet kialakítása után elérhetővé tenni a hallgatók számára. Az újabb
és újabb fordítástámogató eszközök (pl. CAT-eszközök, gépi fordítómotorok,
ChatGPT) megjelenése nehezíti a fordítóképzés hosszú távú tervezését. Mindezek
következtében előtérbe kell kerülnie az oktatói és a hallgatói attitűdök fejleszté¬
sének, amelyek közül kiemelkedően fontos a rugalmasság és a kritikus szemlélet.
Kóbor hangsúlyozta a közös ajánlásokhoz való igazodás szükségességét a diplo¬
mafordítások esetében, intézményük a szakdolgozati konzultációk során nagyobb
« 52 ¢