Oldal 50 [50]
OCR
ROBIN EDINA — SEIDL-PÉCH OLÍVIA arról, hogyan viszonyul az utószerkesztés a fordításhoz vagy a lektoráláshoz. Jean Nitzke" a fordítás egy sajátos típusának tekinti az utószerkesztést, amely után a célnyelvi szöveget még át kell dolgozni; Arle Lommel? azt állítja, hogy az utószerkesztés inkább a lektorálás, mint a fordítás egyik altípusa; Felix Do Carmo és Joss Moorkens? pedig szintén a fordítás egy fajtájának tekinti az utószerkesztést. Ebben a zűrzavarban pedig nehéz meghatározni, pontosan hogyan épüljön be a gépi fordítással kapcsolatos új készségek fejlesztése a fordítóképzésbe. Az egyik legkomplexebb oktatási modellt Kalle Konttinen és munkatársai" vázolták fel, ebben a gépi fordítás és utószerkesztés bevezetése a fordítástechnológiai kurzusokon valósul meg, fordítási munkafolyamatba való integrálásuk pedig a projektalapú fordítási kurzusokon történik. Kérdés azonban, hogy ha a fordítási kompetenciát szükségesnek tekintjük az utószerkesztéshez, célszerű-e már rögtön a képzés elején bevezetni, mielőtt a hallgatók a fordítási alapkészségeket elsajátítanák. Kérdés továbbá az is, vajon az utószerkesztés tényleges nyelvi szövegmódosítás része valóban a technológiához kapcsolódik-e, vagy inkább a hasonlóképpen a minőségbiztosítást szolgáló lektorálással összevonva, külön kurzusban kellene tanítani — még akkor is, ha ez további erőforrásokat igényel. A Károli Gáspár Református Egyetem 2023. február 16-án rendezte meg Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben címmel hagyományos szakfordító szakmai napját, amelyre online került sor." A konferencia előadásai a fordítóiparban zajló technológiai fejlődés következtében a fordítóképzésben szükséges oktatásmódszertani fejlesztéseket, oktatandó új tartalmakat vették számba. Az előadások mellett megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a hazai fordítóképző intézmények képviselői olyan mindenképpen egységesen szabályozandó kérdésekre keresték a közös válaszokat, mint a gépi fordítás helye és szerepe a képzésben, illetve miként lehet a fordítási folyamat új feladatait (pl. utószerkesztés) a fordítóképzés tantervébe beépíteni. A jelen cikk a kerekasztal-beszélgetés 7 Jean Nitzke: Post-Editing — Auch noch Korrekturlesen?, MDU — Fachzeitschrift fiir Dolmetscher und Übersetzer, vol. 62, 2016/1, 24-37. Arle Lommel - Common Sense Advisory: Augmented translation: A New Approach to Combining Human and Machine Capabilities, Proceedings of AMTA 2018, vol. 2: MT Users’ Track. https:// aclanthology.org/W18-1905.pdf (Letöltes: 2024. május 28.) Felix Do Carmo - Joss Moorkens: Differentiating Editing, Post-Editing and Revision, in Maarit Koponen - Brian Mossop - Isabelle S. Robert - Giovanna Scocchera (eds.): Translation Revision and Post-Editing. Industry Practices and Cognitive Processes, London, Routledge, 2021, 35-49. Kalle Konttinen — Leena Salmi — Maarit Koponen: Revision and Post-Editing Competence in Translator Education, in Maarit Koponen — Brian Mossop - Isabelle S. Robert — Giovanna Scocchera (eds.): Translation Revision and Post-Editing. Industry Practices and Cognitive Processes, London, Routledge, 2021, 187-202. Seidl-Péch Olívia: Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben. Beszámoló a szakfordító szakmai napról, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 210-211. 00 o = eo E + 48 +
