Oldal 40 [40]
OCR
LESZNYÁK MÁRTA személyiségvonások azonban semmilyen összefüggésben nem állnak a fordítói kompetenciával, így csak az időt növelik (vagy csökkentik), de a teljesítményt nem befolyásolják. Hallgatói tapasztalatok A fordítás, illetve az utószerkesztés befejezése után a hallgatók utókérdőívet töltöttek ki, amelyben reflektálhattak a feladat elvégzése során szerzett tapasztalataikra. A kérdések egy csoportja azt próbálta feltárni, mennyire találták a hallgatók nehéznek a feladatot, és milyen aspektusait vélték nehéznek. A kitöltők négy szempontból ítélhették meg a feladat nehézségét: 1. összességében mennyire volt nehéz a feladat; 2. terminológiai szempontból; 3. (jogi) szaktudás szempontjából és 4. szintaktikai komplexitás szempontjából mennyire volt nehéz a szöveg fordítása vagy utószerkesztése. A válaszadók ötfokozatú skálán értékelték a feladat nehézségét, mely skálán az 5-ös érték a legnagyobb nehézségi fokot jelentette. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók az átlagosnál nehezebbnek találták a felhasználási szerződés fordítását, illetve utószerkesztését (az átlagértékek 3,4 és 4,4 között mozogtak), ugyanakkor nem találtunk szignifikáns különbséget a fordítók és az utószerkesztők között, tehát az utószerkesztők nem élték meg könnyebbnek a feladatot — semmilyen szempontból sem. Megnéztük azt is, hogy van-e szignifikáns különbség az egyes aspektusok között, tehát van-e olyan szempont, amely szerint nehezebbnek találták a hallgatók jelen szöveg fordítását, mint a többi szempontból. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók a szöveg szintaktikai komplexitásából eredő kihívásokat szignifikánsan nagyobbnak érzékelték, mint bármelyik másik aspektust (terminológia, szaktudás vagy globális nehézség). Ez természetesen a szöveg és a fordítási feladat egyedi jellemzője. Ezek után megvizsgáltuk, hogy a hallgatók , nehézségérzékenysége", tehát hogy mennyire tartják nehéznek a szöveget, mutat-e valamilyen összefüggést a teljesítménnyel. A statisztikai elemzések azt mutatták, hogy a humán fordítók esetén semmilyen kapcsolat nem figyelhető meg a feladat észlelt nehézsége és a teljesítmény között. Ez kutatäsmédszertani szempontbél int6 jel lehet, mert arra utal, hogy a hallgató/fordító nem feltétlen tudja megítélni, mennyire nehéz valójában a feladat számára, így erősen megkérdőjelezhető, hogy a kognitív teher vizsgálatára használható-e a fordítók kikérdezése. Utószerkesztők esetén az eredmények mintázata nagyon hasonló volt, tehát legtöbb esetben nem találtunk szignifikáns összefüggést az észlelt nehézség és a teljesítmény között. Az egyetlen kivételt ismét csak a szintaktikai komplexitás jelentette. Azok az utószerkesztők ugyanis, akik szintaktikai komplexitás 038
