Oldal 38 [38]
OCR
LESZNYÁK MÁRTA Mindebből az következik, hogy a fordításról való gondolkodás fontos szerepet játszik a hagyományos fordítói tevékenységben, feltehetőleg irányítja a fordító egész munkáját. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy jelenlegi nézetrendszerünk és az ezek alapján kialakított teszt (és feltehetőleg a korábbi PACTE mérőeszköz is) a hagyományos, humán fordítást tükrözik. Ez érthető, hiszen a fordítástudomány jelenlegi ismeretei évszázadok során a hagyományos humán fordításra reflektálva kristályosodtak ki. Ezek a tudáselemek/ismeretek azonban nem vagy csak részben magyarázzák és/vagy segítik az utószerkesztő munkáját (ezért nem találunk összefüggést, vagy csak keveset). Ebből viszont az következik, hogy a közeljövőben meg kell találni azokat a nézeteket, vélekedéseket és elveket, amelyek az utószerkesztés szempontjából hasznosak. Ennek nem is a kutatásmódszertani hasznossága igazán érdekes (tehát, hogy erre alapozva lehet mérőeszközt fejleszteni), hanem a képzésben van komoly jelentősége, hiszen a hallgatóknak ezeket a nézeteket és elveket ugyanúgy át kell adnunk, ahogy a humán fordításra vonatkozókat. A jogi háttértudás szerepe Várakozásainkkal ellentétben a jogi háttértudás nem mutatott szignifikáns összefüggést sem a humán fordítói, sem az utószerkesztői teljesítmény egyetlen mutatójával sem. Az eredmények magyarázatakor felmerül a tesztszerkesztési hiba lehetősége, vagyis hogy a kialakított teszt nem azt a tudást mérte, amely a fordítás elkészítését elősegítette volna. Az is előfordulhat azonban, hogy a bölcsészhallgatók jogi tudásának szintje nem érte el azt a szintet, amely felett a tudás pozitív hatása érezhető lett volna. Így aztán tulajdonképpen mindegy volt, hogy valaki sok vagy kevés pontot ért el a teszten, még a viszonylag magas pontszám sem garantált jobb fordítást, mert a hipotetikus küszöbérték alatt maradt. A jogi háttértudás elhanyagolható szerepe kombinálva az olvasás nagy súlyával azt sugallja, hogy a mindenkori szöveghez kapcsolódó szakterületen (jelen esetben a jogban) nem jártas fordító olvasási kompetenciájával tudja kompenzálni a szaktudás terén jelentkező hiányosságait. Ez a PACTE csoport (2017) azon feltételezését támasztja alá, hogy fordítási helyzettől függően más és más alkompetenciák játszhatnak meghatározó szerepet a teljesítményben (lásd fent). A jogi ismeretek tesztje által mért tudás és a fordítási teljesítmény összefüggésének hiánya felveti azt a kérdést, hogy ha a teszt nem a hasznos tudást mérte, 66 PACTE: The second stage of PACTE groups research. Experimental research into the Acquisition of Translation Competence, in Amparo Albir Hurtado (ed.): Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 2017, 303-305. + 36 +
