Oldal 29 [29]
OCR
AZ UTÓSZERKESZTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOMPETENCIAELEMEK képességek (az ügyfél tájékoztatása) és a szolgáltatásnyújtás. A másodlagos kompetenciák 1. a nyelvi kompetenciák; 2. a nyelven kívüli ismeretek; 3. az instrumentális kompetencia; 4. a kutatási kompetencia; 5. a lektorálási kompetencia; 6. a fordítási kompetencia; 7. a gépi fordítási kompetencia; és 8. az utószerkesztési kompetencia." Fontos kiemelni, hogy a modell 2021-es változatában Nitzke és Hansen-Schirra a fordítói kompetenciát az utószerkesztői kompetencia alapjaként határozzák meg, és hangsúlyozzák, hogy az utószerkesztőnek képzett fordítónak kell lennie, hiszen a két művelethez ugyanazok a készségek szükségesek." Mindebből az következik, hogy a PACTE csoport fordítóikompetencia-modellje tartalmazza azokat az elemeket, amelyek célnyelvi szöveg létrehozásához szükségesek, akár fordításról, akár utószerkesztésről van szó, ezért alkalmasnak ítéltük arra, hogy a kutatásunk elméleti alapjául szolgáljon. AZ UTOSZERKESZTES VIZSGALATA A gépi fordítások utószerkesztésének vizsgálata a 21. század első éveiben indult virágzásnak, amikor a statisztikai modelleken alapuló fordítómotorok már több nyelvpár esetében is jó minőségű, javításra érdemes fordításokat hoztak létre. A neurális gépi fordítás megjelenésével tovább nőtt a téma népszerűsége, és a publikációk számának robbanásszerű növekedése napjainkban is tart. Az utószerkesztés empirikus vizsgálata általában a következő témákat érinti: a) az utószerkesztett szövegek minősége, b) az utószerkesztésre szánt idő, amelyet a szakirodalomban általában a hatékonyság mutatójának tekintenek, c) az utószerkesztés során jelentkező kognitív erőfeszítés, d) az utószerkesztésre jellemző hibatípusok meghatározása, e) a fordítók utószerkesztéssel kapcsolatos attitűdjei. Bár az eredmények igen gyakran ellentmondásosak, összességében úgy tűnik, hogy az utószerkesztett szövegek nem gyengébb minőségűek, mint a fordított szövegek (Ignacio Garcia," Joke Daems és munkatársai, ? Yangfang Jia és 5 Jean Nitzke — Silvia Hansen-Schirra — Carmen Canfora: Risk management and post-editing competence, JoSTrans: The Journal of Specialised Translation, vol. 31, 2019, 239—259. 2 Nitzke-Hansen-Schirra: À short guide to post-editing, 70. 2 Ignacio García: Is machine translation ready yet?, Target, vol. 22, 2010/1, 7-21. 22 Joke Daems — Sonia Vandepitte — Robert Hartsuiker — Lieve Macken: Translation methods and experience: A comparative analysis of human translation and post-editing with students and professional translators, Meta, vol. 62, 2017/2, 245-270. +. 27°
