OCR
HELTAI PÁL Elkövetik-e a hallgatók ugyanazokat a hibákat, mint a gép? A kérdés ezek után az, hogy a gépi fordítás felsorolt hibatípusai közül melyek a leggyakoribbak, melyek azok, amelyeket részleges utószerkesztés során mindenképpen javítani kell, melyek azok, amelyeket a teljes utószerkesztés során érdemes javítani, melyek azok, amelyeket a humán fordító nem követ el (és így feltételezhetően gépi fordítású szöveg utószerkesztése során felismeri), és melyek azok, amelyeket a humán fordító is hajlamos elkövetni (és így feltételezhetően gépi fordítású szöveg utószerkesztése során nehezebben ismer fel). A fenti kérdések előzetes vizsgálata céljából tájékozódó jellegű kísérletet végeztem. Tíz szakfordítóképzésben részt vevő hallgatót kértem meg, hogy gépi fordítás és más fordítástámogató eszközök (MEMO0O) segítsége nélkül, csak párhuzamos szövegek és internetes keresés segítségével fordítsanak le egy mezőgazdasági szaklapban megjelent cikket angolra (a cikket és gépi fordítását, illetve utószerkesztett változatát lásd a Függelékben). A képzésben részt vevő hallgatók többsége a MATE-n dolgozik oktatóként vagy kutatóként. A feladat önkéntes volt. Öt fordítás érkezett be. A cikket a DeepL Translate-tel lefordittattam angolra, azonositottam a hibasan fordított szegmentumokat, és ezeket összehasonlitottam a hallgatök forditásainak megfelelő részeivel, azt vizsgálva, hogy elkövette-e a hallgató ugyanazt a hibát, mint a számítógép. Két kivétellel (lásd az 5. és a 10. szegmentumot) csak azokat a hibákat vettem figyelembe, amelyeket részleges utószerkesztés során mindenképpen javítani kellene. A hallgatói fordításokban esetlegesen előforduló egyéb hibákkal nem foglalkoztam. Ezután a gépi fordítást utószerkesztettem. A 2. táblázat első oszlopában a sorszámot látjuk, a másodikban a DeepL Iranslate által elkövetett hibákat, a harmadikban az utószerkesztésben javasolt megoldást, a negyedikben azt, hogy a hallgatók közül hányan követték el ugyanazt a hibát, míg az ötödik oszlop a hiba okát, illetve típusát jelöli meg. + 14°