OCR
HELTAI PÁL illetve módosítunk. Gyakorlati kérdés, hogyan értékeljük az utószerkesztést, és hogy a képzés és a vizsga során, illetve a szakdolgozatban korlátozott vagy teljes utószerkesztést kérjünk-e. A gépi fordítás térnyerése a fordítástudományi kutatásokat is érinti. Itt ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, csak jelezzük, hogy — mivel a fordítástudomány mindig erősen kötődött a fordítás gyakorlatához és a fordítóképzéshez — a gyakorlat változása azt is jelenti, változik a kutatás tárgya, és változhat a fordítástudomány egyes területeinek a jelentősége. Egyes fordítástudományi elméletek irrelevánssá válhatnak, míg a gépi fordítással és az utószerkesztéssel kapcsolatban új kutatási területek nyílhatnak meg. Eltérnek-e a gépi fordítás hibái a humán forditas hibaitol? A fent felsorolt kérdések közül ebben a tanulmányban csak azt a kérdést vizsgálom, hogy A nyelvről B nyelvre történő fordításban vannak-e olyan hibák, amelyeket csak a gép követ el, és vannak-e olyan hibák, amelyek mind a gépi fordításban, mind a humán fordításban előfordulnak. Először rövid szakirodalmi áttekintés alapján közelítem meg a kérdést, majd saját tanítási tapasztalatom és egy előkísérlet elemzésével szemléltetem a kérdést. A SZAKIRODALMI HÁTTÉR A gépi fordítás szakirodalma több mint húsz éves múltra tekinthet vissza, de igazából csak az utóbbi tíz-tizenkét évben, a neurális gépi forditäs (NGF) fejlödését követve bontakozott ki. Éppen ezért a tíz évnél régebbi szakirodalom, amely még nem az utóbbival kapcsolatos, nagyjából elavult.? A legújabb kutatások részletesen foglalkoznak a gépi fordítás hibáival, hibáinak kategorizäläsäval,? az utószerkesztés, továbbá a gépi fordítás nyelvének kérdésével; sok kutatás foglalkozik a gépi fordítás minőségének automatikus értékelésével, az automatikus, illetve félautomatikus hibaazonosítással stb. Joke ? A gépi fordítás minősége olyan ütemben javul, hogy könnyen előfordulhat, mire ez a cikk megjelenik, egyes megállapításai és példái már érvényüket vesztik. 3 Maja Popovié: Error classification and analysis for machine translation quality assessment, in Joss Moorkens — Sheila Castilho — Federico Gaspari — Stephen Doherty (eds): Translation Quality Assessment, Springer, 2018, 129-158. +10 +