Oldal 9 [9]
OCR
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ me A szakfordítóképző intézmények egyik központi témája napjainkban a gépi fordítás gyors fejlődése és alkalmazásának terjedése. Nem könnyű megtalálni a gépi fordítás helyét az oktatásban, ugyanakkor sürgető ez a feladat, hiszen a szakfordítás gyakorlatára készítjük fel a hallgatókat. Kötetünkben összefoglalót olvashatnak a hazai szakfordítóképző intézményeknek a témával kapcsolatos tanácskozásáról.! Az alábbi kérdéseket igyekeztünk megválaszolni: Engedélyezi-e az intézmény a gépi fordítás alkalmazását a képesítőfordítás írása közben? Oktatja-e az intézmény a gépi fordítás utószerkesztését? Ha igen, a képzésen belül mikor és milyen módszerekkel? Hogyan érdemes kezelni, amikor a szakfordító hallgató gépi fordítómotort használ a házi feladatként feladott fordítás elkészítéséhez? A kötetünkben szereplő tanulmányok ezeket a kérdéseket járják körül a tudomány, a fordítói szakma, illetve a képzés oldaláról. Szerzőink a hazai fordításoktatás legkiválóbb szakemberei közé tartoznak: Heltai Pál, ELTE Fordítástudományi doktori program; Lesznyák Márta, SZTE BTK, Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék; Robin Edina, ELTE, Nyelvi Közvetítés Intézete; Seidl-Péch Olivia, BME Idegen Nyelvi K6zpont; Kovacs Timea és Dróth Julia, KRE Anglisztika Intézet. A Villámfordítás fordítóiroda képviseletében Nagy Judit nyelvész, fordító, lektor, korrektor osztja meg az olvasóval gondolatait aszakma változásáról. A tanulmányok sorát egy hallgatói írás zárja: Harazin Balázs (KRE) kiváló szakdolgozata a gépi fordítás minőségének témakörében. Dróth Júlia ! A 2023. februári szakfordító szakmai nap előadásainak írásbeli változata. 7.
