A szakfordítóképző intézmények egyik központi témája napjainkban a gépi for¬
dítás gyors fejlődése és alkalmazásának terjedése. Nem könnyű megtalálni a gépi
fordítás helyét az oktatásban, ugyanakkor sürgető ez a feladat, hiszen a szakfor¬
dítás gyakorlatára készítjük fel a hallgatókat.
Kötetünkben összefoglalót olvashatnak a hazai szakfordítóképző intézmé¬
nyeknek a témával kapcsolatos tanácskozásáról.! Az alábbi kérdéseket igyekeztünk
megválaszolni: Engedélyezi-e az intézmény a gépi fordítás alkalmazását a képe¬
sítőfordítás írása közben? Oktatja-e az intézmény a gépi fordítás utószerkeszté¬
sét? Ha igen, a képzésen belül mikor és milyen módszerekkel? Hogyan érdemes
kezelni, amikor a szakfordító hallgató gépi fordítómotort használ a házi feladat¬
ként feladott fordítás elkészítéséhez?
A kötetünkben szereplő tanulmányok ezeket a kérdéseket járják körül a tudo¬
mány, a fordítói szakma, illetve a képzés oldaláról. Szerzőink a hazai fordítás¬
oktatás legkiválóbb szakemberei közé tartoznak: Heltai Pál, ELTE Fordítástudo¬
mányi doktori program; Lesznyák Márta, SZTE BTK, Angoltanár-képző és
Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék; Robin Edina, ELTE, Nyelvi Közvetítés Inté¬
zete; Seidl-Péch Olivia, BME Idegen Nyelvi K6zpont; Kovacs Timea és Dróth
Julia, KRE Anglisztika Intézet. A Villámfordítás fordítóiroda képviseletében
Nagy Judit nyelvész, fordító, lektor, korrektor osztja meg az olvasóval gondola¬
tait aszakma változásáról. A tanulmányok sorát egy hallgatói írás zárja: Harazin
Balázs (KRE) kiváló szakdolgozata a gépi fordítás minőségének témakörében.