Seite 165 [165]
OCR
Kiss GABRIELLA: CON-VIVERE! — GONDOLATOK A , RÉSZVÉTEL KORÁNAK" SZÍNHÁZÁRÓL házesztétikáinak hatása ismerhető fel rajtuk, mint a brechti tandarab-elmélet, a színházi avantgárd és neoavantgárd határátlépéssel való kísérletezése és a boali elnyomottak színházának politikussága. Bevonódás? Olyan performatív folyamat, melynek során a néző-/mozgó-/játszó-résztvevő (specactor) saját kinesztetikus/affektív/kognitív munkája során kimozdul a könynyen kukkolássá kényelmesedő odafigyelés kiszámítható pozíciójából. A nézésnek ezt a szerkezetét azért tekintjük , cselekvőnek", mert függetlenedni tud az alkotás és a befogadás előre kiszámítható (öröknek tartott) lehetőségeitől. Ami szokatlanná válik, az nem csupán a konvenció vagy az elvárás, hanem az , az intézményes gyakorlat, amelyet a műalkotás észlelésének szokásrendjét követve maga hoz lére".? Ami felismerhetővé válik, az nem csupán a színházi jelek dramatikus és a színházi szakmák hierarchikus elgondolása, hanem a rendelkezésen és képzésen alapuló rendezőnek az a fogalma, amely , a művészi alkotáson belüli befolyásolási szférák rendszerének kizárólagos" ágenseként tekint önmagára." Olyan aktus, melynek során strukturális kényszerként és társadalmi elvárásként (vagyis eltörölhető diszpozitívumként) válik láthatóvá a mérték és a norma. IRODALOMJEGYZÉK ADLOFF, Frank et al. (eds.): Das konvivialistische Manifest. Fiir eine neue Kunst des Zusammenlebens, Bielefeld, transcript, 2014. https://doi.org/10.1515/transcript.9783839428986 ADLOEFF, Frank — HEINS, Volker M. (Hg.): Konvivialismus. Eine Debatte, Bielefeld, transcript, 2015. https://doi.org/10.1515/9783839431849 ADORJÁNI Panna — KRICSFALUSI Beatrix: Kollektív alkotás: módszer és/vagy politika, Színház, 53. évf., 2020/3, 2-6. Vö. , Az a néző, akire a színházi események érzelmileg és/vagy fizikailag és/vagy kognitív módon hatással vannak, bevonódhatott a történetbe. A bevonódás mértékétől függ a részvétel minősége. Dorothy Heathcote szerint: ha a résztvevő bizonyos csoport tagjaként szerepben vagy szerepen kívül lép be a fikcióba (vagyis bevonódik), lehetővé válik számára, hogy egyszerre élje meg az eseményeket kollektív (társas) és személyes (tapasztalati) szinten. Szintjei: látszólagos, részleges és teljes bevonás / bevonódás." Takács et al.: Színházi nevelési, 163. ® Rogoff: Looking Away, 123. 83 Duska: A heterarchikus rendezö, 43. s 163 +
