OCR
BETHLENFALVY ÁDÁM: A TIE EMLÉKEZETE — KULCSMOZZANATOK A TIE és a színház Az nem volt kérdés, hogy nem úgy kéne színházat csinálni gyerekeknek és fiataloknak, mint ahogyan lehetett látni akkor a kőszínházakban. Nagyon nem volt rokonszenves a tömegben beterelt néző, aki megtanul a színházban hordaként viselkedni, és az a színházi nyelv sem, amin hozzájuk szóltak. Én már akkor nagyon sokszorosan meghaladottnak éreztem és olyannak, amin a saját színházi gyakorlatunk is messze túlmutatott már. Az a próbamódszer, amivel dolgoztunk, szintén túlmutatott rajta." Kaposi László, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ alapítója a TIE műfajának hazai indulását egyértelműen összekapcsolja azzal az igénnyel, hogy a gyerekközönséget színházi nézőként komolyan vegyék. Hajós Zsuzsa is kiemeli a műfajjal való első találkozása kapcsán, hogy ,a Kerekasztal előadások erősen stilizált előadások voltak, és ehhez én nem voltam még hozzászokva. Nem láttam nagyon sok ilyesmit, úgyhogy nekem az újdonság erejével hatott maga a színházi nyelv is." Hozzáteszi, hogy ezt kimondottan jónak tartotta gyereknézőknek is, mert az absztrakt jelhasználat , jól bevon, érzelmileg és intellektuálisan is", és ez lehet aztán a hosszú (hol tipizáló, hol sűrítő dramatikus tevékenységi formákkal dolgozó) kiscsoportos részek alapja. Takács Gábor is reflektál arra, hogy a Kerekasztal által képviselt színház mit jelentett a kilencvenes évek közegében: , az a stilizált nyelv, amin [Kaposi] Laci rendezte az előadásait, egyáltalán nem volt divatos. Leginkább lebutított gyerekelőadásokat lehetett látni akkoriban, nem is nagyon volt gyerekszínházi kultúra." Takács úgy látja, hogy a kilencvenes évek elején a kőszínházak , sok értelemben ódivatúak voltak, régi felfogású gyerekszínházi előadásokat mutattak be. Ehhez képest egy stilizált nyelvű előadás, ami ráadásul erős kommunikációt, játékot kínál a gyerekeknek, színházi és oktatási vagy pedagógiai szempontból is nagyon komoly innovációt jelentett." Bár a TIE műfajának magyarországi megjelenésekor az volt a leglátványosabb újítása, hogy fiatal nézőket interaktív eszközökkel vont be egy ily módon is komplex színházi eseménybe, emellett rendkívül fontos látnunk, milyen hatást gyakorolt a fiatal nézők emancipálásának gesztusa a műfaj magyarországi identitástörténetére. Tény ugyanis, hogy az első TIE-k foglalkozásrészeinek vezetése fontos alkotói és ,szakmódszertani", vagyis színházzal kapcsolatos tanulási folyamattá is vált az azokat facilitáló színész-drámatanárok számára. A Róbert Júlia által hagyományos feldolgozó szerkezetnek nevezett TIE struktúrában a zárt egységet alkotó színházi előadás mellé ugyanis egy tartalmában szorosan kap2 A továbbiakban a még publikálatlan interjúkból közölt részleteknél a folyószövegben jelzem, hogy kitől származik az idézet. «97 «