Page 86 [86]
PILLANATOK ÉS KÉPEK
százhúsz különböző színházi nevelési / színházpedagógiai program révén több
mint húszezer fiatalt és felnőttet szólított meg. A debreceni Csokonai Színház
az ország tíz , nemzeti" státusszal is rendelkező intézményének egyike, és az
állami, illetve önkormányzati finanszírozás komoly kötelezettségeket is ró az
intézményre a műsorpolitika kialakításánál." A vidéki kőszínházaknak mind
életkort, mind műfaji sokszínűséget tekintve rendkívül széles közönségréteget
kell kiszolgálnia, ami komplex munkát és feszített munkatempót kíván a színház
dolgozóitól. A debreceni színház négy játszóhelyen évi tizenöt-tizennyolc új
előadást mutat be a gyerek- és ifjúsági előadásoktól az operán és operetten ke¬
resztül a kortárs és klasszikus drámákig. Ez a zárt rendszer kevés lehetőséget
ad a kísérletezésre, az új formák beillesztésére, hiszen ezekre sem tér, sem hu¬
mánerőforrás nem áll rendelkezésre. Ebben a rendszerben a kulturális jogok
érvényesítése vagy a kulturális tőkéhez való hozzáférés jelenleg nem lehetséges.
Pedig a jelenlegi kultúrpolitika is felismerte, hogy a központi költségvetésből
finanszírozott intézmények többsége egy szűk elit igényeit szolgálja ki. A színhá¬
zi kultúra demokratizálására indult el a Déryné program azzal a céllal, hogy az
ország legtöbb településére térítésmentesen juttasson el előadásokat. A döntés¬
hozók azonban a program indításakor figyelmen kívül hagyták a fenntarthatósá¬
gi szempontokat. Ha megszilárdították volna az elmúlt tíz-húsz évben kialakult
tartós együttműködéseket a befogadó intézmények és a független (utazó) társu¬
latok közt, ha kibővítették volna a mobilitást támogató pályázatok rendszerét és
az ehhez rendelt költségvetést," akkor egy organikusan, a helyi viszonyokat és
igényeket ismerő szakemberek közreműködésével szerveződő program valósul¬
hatott volna meg egy újabb központosított, a fővárosból irányított szervezet helyett.
Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy egy közpénzből finanszírozott intéz¬
ménynek kötelessége számot vetnie Jean Caune tézisével,” aki szerint korunk
társadalmi, politikai és technikai átalakulásai átalakítják és megújítják az állam¬
polgárok elvárásait a színház kulturális és politikai funkciójával kapcsolatban.
S az esztétikai mediáció jelentőségét különösen egyértelművé teszi az a tény,
hogy a nézőtereken már a Z és alfa generáció tagjai ülnek, akik fókuszált figyel¬
me kevesebb mint egy perc, akik számára a világ felfedezése elsősorban az okos¬
15 A debreceni teátrum közszolgáltatási szerződése jelenleg nyilvánosan nem elérhető, de több nemzeti
besorolású színház közzétette ezt a dokumentumot, mint például a a Győri Nemzeti Színház (https://
www.gyoriszinhaz.hu/images/stories/dokumentumok/kozadat/K%C3%B6zszolg%C3%A Llati%20
$Zerz%C5%91d%C3%A 95%202022-2024.pdf). (Letéltés: 2023. december 10.)
16 Rihay-Kovács Zita: A számok magukért beszélnek. A Déryné Program anyagi háttere, Színház.
net, 2023. november 27. https://dossziek.szinhaz.net/5/rihay-kovacs-zita-a-szamok-magukert¬
beszelnek (Letöltés: 2024. január 5.)
47 Jean Caune: Faire théátre de tout, Montreuil, Éditions Théátrales, 2021, 10.
s 84 c