Page 76 [76]
OCR
PILLANATOK ÉS KÉPEK a napjainkban kommunikációs slágertémaként megjelenő CSR/PSR tevékenységek elemzését teszi szükségessé. Ebből a szempontból is fontos, hogy 1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciáján, Rio de Janeiróban fogadták el az , Agenda 21" elnevezésű akcióprogramot, mely figyelembe veszi a jelen és jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit, s a természeti és kulturális erőforrások védelmével fenntartható jövőt biztosít a bolygó számára." Ezt a referenciaprogramot, mely helyi kultúrpolitikai fejlesztésekre is tesz javaslatot, 2010-ben Mexikóvárosban az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok Világkongresszusa (UCLG) is jóváhagyta, megerősítve az a tényt, hogy a kultúra a fenntartható fejlődés negyedik pillére. A kultúra alapvető szerepéről való nézetek origdjaul Jon Hawkes The fourth pillar of sustainability. Culture’s essential role in public planning című műve szolgált. Mi több! Ezeket az ajánlásokat szem előtt tartva, 2016-ban az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának felhívására megszületett az a Kultúra, városok és identitás Európában című tanulmány, melynek végén így fogalmaznak a szerzők: ,,[...] az Európai Unió: a kulturális jogokat ismerje el az emberi fejlődés alapvető tényezőiként; a kultúrát ismerje el a fenntartható fejlődéshez szükséges tényezőként; támogassa a kultúrák közötti cserét a szociális és gazdasági fejlődés előmozdítása végett; továbbá engedje meg, hogy a városok kultúrával kapcsolatos döntései formálják jövőnket!" A tanulmány állampolgárokat támogató eszközként definiálja a kultúrát, és azért tekinti a fenntarthatóság önálló pillérének a gazdaság- és szociálpolitika mellett, mert a markáns kultúrpolitika határozott irányok mentén, látható eredményekkel pozitív hatást fog gyakorolni a városok fenntartható fejlődésére. A javaslat lényeges pontja, hogy a döntéshozatal fókuszában a civil társadalommal folytatott párbeszéd kell, hogy álljon, mely előtérbe helyezi a városok kooperációját, együttműködési hálózatok kialakítását. A szerzők szerint a városokban működő kulturális szervezetek, intézmények akkor alkalmasak e törekvések megvalósítására, ha az infrastrukturális fejlesztések mellett hangsúlyt fektetnek a közösségekkel végzett munkára. Olyan tereket hoznak létre például ezekben az épületekben, melyek találkozásokra adnak lehetőséget, például vissza tudják hozni a külvárosokban, agglomerációban élőket a belvárosba, átrajzolva ezzel a városok társadalomföldrajzát. H Lásd Agenda 21, Rio de Janeiro, 1992. jünius 3-14. https://sustainabledevelopment.un.org/content/ documents/Agenda21.pdf (Letöltes:2024. januär 5.) 12 Hawkes: The fourth pillar, 4-5. 13 Lásd Kultúra, városok és identitás Európában. Összefoglaló, 2016, 7. https://www.eesc.europa. eu/sites/default/files/resources/docs/ge-04-16-540-hu-n.pdf (Letöltés: 2023. augusztus 15.) «74 ¢
