a napjainkban kommunikációs slágertémaként megjelenő CSR/PSR tevékeny¬
ségek elemzését teszi szükségessé.
Ebből a szempontból is fontos, hogy 1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi és
Fejlesztési Konferenciáján, Rio de Janeiróban fogadták el az , Agenda 21" elne¬
vezésű akcióprogramot, mely figyelembe veszi a jelen és jövő generációk gazda¬
sági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit, s a természeti és
kulturális erőforrások védelmével fenntartható jövőt biztosít a bolygó számára."
Ezt a referenciaprogramot, mely helyi kultúrpolitikai fejlesztésekre is tesz javas¬
latot, 2010-ben Mexikóvárosban az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok
Világkongresszusa (UCLG) is jóváhagyta, megerősítve az a tényt, hogy a kultú¬
ra a fenntartható fejlődés negyedik pillére. A kultúra alapvető szerepéről való
nézetek origdjaul Jon Hawkes The fourth pillar of sustainability. Culture’s essential
role in public planning című műve szolgált. Mi több! Ezeket az ajánlásokat szem
előtt tartva, 2016-ban az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának
felhívására megszületett az a Kultúra, városok és identitás Európában című
tanulmány, melynek végén így fogalmaznak a szerzők: ,,[...] az Európai Unió: a
kulturális jogokat ismerje el az emberi fejlődés alapvető tényezőiként; a kultúrát
ismerje el a fenntartható fejlődéshez szükséges tényezőként; támogassa a kultú¬
rák közötti cserét a szociális és gazdasági fejlődés előmozdítása végett; továbbá
engedje meg, hogy a városok kultúrával kapcsolatos döntései formálják jövőnket!"
A tanulmány állampolgárokat támogató eszközként definiálja a kultúrát,
és azért tekinti a fenntarthatóság önálló pillérének a gazdaság- és szociálpo¬
litika mellett, mert a markáns kultúrpolitika határozott irányok mentén, lát¬
ható eredményekkel pozitív hatást fog gyakorolni a városok fenntartható fej¬
lődésére. A javaslat lényeges pontja, hogy a döntéshozatal fókuszában a civil
társadalommal folytatott párbeszéd kell, hogy álljon, mely előtérbe helyezi a
városok kooperációját, együttműködési hálózatok kialakítását. A szerzők sze¬
rint a városokban működő kulturális szervezetek, intézmények akkor alkal¬
masak e törekvések megvalósítására, ha az infrastrukturális fejlesztések mel¬
lett hangsúlyt fektetnek a közösségekkel végzett munkára. Olyan tereket
hoznak létre például ezekben az épületekben, melyek találkozásokra adnak
lehetőséget, például vissza tudják hozni a külvárosokban, agglomerációban
élőket a belvárosba, átrajzolva ezzel a városok társadalomföldrajzát.