Page 60 [60]
TÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
fényében joggal tarthatunk attól, hogy a középiskolások előnyben részesítése
mögött pusztán az a könnyelmű gondolat húzódik meg, hogy ott már nincs is
szükség módszertani felkészültségre, hiszen , lehet velük egyszerűen úgy beszél¬
ni, ahogy a felnőttekkel". Sajnos ezt támasztja alá az az automatizmus, hogy a
programok 6096-ánál belépési szintként a , 9. osztály" van megjelölve, ami leg¬
inkább az 1990 előtti egységes intézményszerkezet reflektálatlan lenyomatának
tűnik, miközben fejlődéslélektani szempontból a határvonalat sokkal inkább a
tizenkét-tizenhárom éves kiskamasz kornál kellene meghúzni, a következőt
pedig a fiatal felnőttkor kezdetét jelentő tizenhét-tizennyolc évnél. Mindez azt
a súlyos tévedést takarja, mintha a színházi nevelési események megvalósítása¬
kor nem kellene bármelyik korosztály esetében egyformán körültekintő módon
figyelembe venni annak fejlődéslélektani, játékpszichológiai, tanuláselméleti
sajátosságait a témaválasztástól az alkalmazott formákon át a kommunikációig.
Az iskolaszerkezet mentén való gondolkodás valójában a szervezői nézőpon¬
tot érvényesíti, nem pedig a tartalmi értelemben vett pedagógiait. A gyermek¬
színház és a színházi nevelés természetesen régóta él a korosztályi ajánlás esz¬
közével, de olyan szisztematikus ajánlásrendszer — amire más szomszédos
területen már történt kísérlet" —, amely az egyes életkori szakaszokhoz rendel¬
hető pedagógiai célokat a fejlődéslélektani megfigyelésekre támaszkodva, az
aktuális társadalmi elvárásokat is figyelembe véve rendszerbe állítja, még nem
született.
Pedagógiai célok és tartalmak
A 2013-as kutatás a színházi nevelési események kritériumaként rögzítette, hogy
,pedagógiai szándékuk legyen az alkotóknak", s ezeket azután igyekezett be is
azonosítani a foglalkozások tematikus meghatározásakor megadott ,,emberi/
társadalmi kérdéseket felvető, beavató, ismeretátadó, prevenciós, készségfejlesz¬
tő" lehetőségek valamelyikeként."?
A kutatási eredmények azt mutatják, 9 hogy az esemenyek 65%-a az „emberi/
társadalmi kérdéseket felvető" kategóriába került, míg a másik négy lehetőség 7
és 1196 közötti részesedést kapott. Ez az aránytalanság megint csak elgondolkod¬
tató lehet: elképzelhető, hogy a megfogalmazás meglehetősen általános volta
miatt bizonyult alkalmasnak arra, hogy sok mindenre találónak érezzük, illetve
hogy a specifikusabb kategóriákba nem sorolhatók is ide sorolódjanak? Minden¬
58 Vö. Dömsödy: A könyvtárpedagógia elmélete, 67—76.
59 Cziboly-Bethlenfalvy: Színházi nevelési programok, 379-380.
§0 Lásd Cziboly Ádám e kötetben olvasható tanulmányának 4. táblázatát a 35. oldalon: A programok
fő pedagógiai célja az alkotók önmeghatározása szerint, 2023.
« 58 +