Seite 53 [53]
OCR
GOLDEN DÁNIEL: MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK A SZÍNHÁZI NEVELÉSBEN Nahalka István szerint a tanulás fogalmán voltaképpen ugyanazt értjük a különböző tanulási környezetekben: , Általános értelemben bármilyen kellő bonyolultságú rendszer változása, amely egyrészt tartósnak mondható, másrészt a rendszer fennmaradása, esetleg hozzá hasonló változatok létrehozása szempontjából adaptív, tanulásnak mondható." A tanulás nem egyszerűen a külvilágból érkező információk elsajátítása, hanem olyan reflektív és adaptív folyamat, amelynek során az élőlény igyekszik számára előnyös kölcsönhatásokat kialakítani a környezetével. Ennek során az egyedi és konkrét tapasztalatokra általánosított absztrakciókat épít, amelyekre aztán a későbbiekben támaszkodni tud, amikor hasonló szituációkban találja magát. A konstruktív pedagógia irányzatának tanuläselmelete?” a tanuläsra nem passzív befogadásként, hanem aktív megalkotásként tekint, ahol nem egy rögzített tudásanyag átvétele, hanem egy saját világértelmezés felépítése a tét. Ebben a keretben nem szorul külön magyarázatra magának a tanulónak a személyes szerepvállalása és az ebből fakadó saját tanulása iránti felelőssége. A tanulási folyamat szervezőjére pedig az a feladat hárul, hogy olyan tanulási környezetet alakítson ki, amely minél gazdagabb ajánlatokat képes nyújtani ehhez a személyes konstrukciós munkához. A drámapedagógia önálló pedagógiai rendszerként való értelmezése, amire Szauder Erik tett kísérletet, ? számos ponton állítható párhuzamba ezzel a felfogással. A két gondolkodásmód közötti párhuzamokat igyekezett kimutatni Zalay Szabolcs és Takács Gábor is.? Utóbbi a dramatikus tevékenységek során zajló tanulási folyamatot a következőképpen foglalja össze: A dráma ahhoz biztosít keretet, hogy a résztvevő (a tanuló) meghatározhassa a saját viszonyát egy-egy jól körülhatárolt problémához, és a probléma alapos, több szempontú átgondolásán keresztül korábbi attitűdjeit, koncepcióját — ha szükséges — felülírja. [...] Minden gyerek saját világképpel, többé-kevésbé szilárd és megfogalmazott erkölcsi attitűddel érkezik a drc-ámaórára. A dráma arra tesz kísérletet, hogy a külön36 Falus-Szűcs (szerk.): A didaktika kézikönyve, 109. (A kiemelés az eredetiben.) Uo., 118-131. Szauder Erik: Inkluziv nevelés — drdmapedagogia. Kezikönyv a pedagöguskepzö intezmenyek számára, Budapest, Sulinova Kht., 2006. Zalay Szabolcs: Konstruktív drámapedagógia, PhD-disszertáció, Veszprém, Pannon Egyetem BTK, 2008. https://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2008/Zalay_Szabolcs_dissertation.pdf (Letöltés: 2024. március 23.); Takacs Gabor: , Konstruktív" dráma, avagy a tanítási dráma kapcsolódása a konstruktivista pedagógia néhány alapfogalmához, in Deme János (szerk.): , Konstruktív" dráma, Budapest, Káva Kulturális Műhely — AnBlokk Egyesület, 2009, 26-44. w SI « 51 ¢
