Seite 53 [53]
GOLDEN DÁNIEL: MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK A SZÍNHÁZI NEVELÉSBEN
Nahalka István szerint a tanulás fogalmán voltaképpen ugyanazt értjük a
különböző tanulási környezetekben: , Általános értelemben bármilyen kellő
bonyolultságú rendszer változása, amely egyrészt tartósnak mondható, másrészt
a rendszer fennmaradása, esetleg hozzá hasonló változatok létrehozása szem¬
pontjából adaptív, tanulásnak mondható." A tanulás nem egyszerűen a külvi¬
lágból érkező információk elsajátítása, hanem olyan reflektív és adaptív folyamat,
amelynek során az élőlény igyekszik számára előnyös kölcsönhatásokat kialakí¬
tani a környezetével. Ennek során az egyedi és konkrét tapasztalatokra általá¬
nosított absztrakciókat épít, amelyekre aztán a későbbiekben támaszkodni tud,
amikor hasonló szituációkban találja magát.
A konstruktív pedagógia irányzatának tanuläselmelete?” a tanuläsra nem
passzív befogadásként, hanem aktív megalkotásként tekint, ahol nem egy rögzí¬
tett tudásanyag átvétele, hanem egy saját világértelmezés felépítése a tét. Ebben
a keretben nem szorul külön magyarázatra magának a tanulónak a személyes
szerepvállalása és az ebből fakadó saját tanulása iránti felelőssége. A tanulási
folyamat szervezőjére pedig az a feladat hárul, hogy olyan tanulási környezetet
alakítson ki, amely minél gazdagabb ajánlatokat képes nyújtani ehhez a szemé¬
lyes konstrukciós munkához.
A drámapedagógia önálló pedagógiai rendszerként való értelmezése, amire
Szauder Erik tett kísérletet, ? számos ponton állítható párhuzamba ezzel a fel¬
fogással. A két gondolkodásmód közötti párhuzamokat igyekezett kimutatni
Zalay Szabolcs és Takács Gábor is.? Utóbbi a dramatikus tevékenységek során
zajló tanulási folyamatot a következőképpen foglalja össze:
A dráma ahhoz biztosít keretet, hogy a résztvevő (a tanuló) meghatározhassa a saját
viszonyát egy-egy jól körülhatárolt problémához, és a probléma alapos, több szem¬
pontú átgondolásán keresztül korábbi attitűdjeit, koncepcióját — ha szükséges — felül¬
írja. [...] Minden gyerek saját világképpel, többé-kevésbé szilárd és megfogalmazott
erkölcsi attitűddel érkezik a drc-ámaórára. A dráma arra tesz kísérletet, hogy a külön¬
36 Falus-Szűcs (szerk.): A didaktika kézikönyve, 109. (A kiemelés az eredetiben.)
Uo., 118-131.
Szauder Erik: Inkluziv nevelés — drdmapedagogia. Kezikönyv a pedagöguskepzö intezmenyek
számára, Budapest, Sulinova Kht., 2006.
Zalay Szabolcs: Konstruktív drámapedagógia, PhD-disszertáció, Veszprém, Pannon Egyetem
BTK, 2008. https://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2008/Zalay_Szabolcs_dissertation.pdf
(Letöltés: 2024. március 23.); Takacs Gabor: , Konstruktív" dráma, avagy a tanítási dráma kap¬
csolódása a konstruktivista pedagógia néhány alapfogalmához, in Deme János (szerk.): , Konst¬
ruktív" dráma, Budapest, Káva Kulturális Műhely — AnBlokk Egyesület, 2009, 26-44.
w
SI
« 51 ¢