OCR
GOLDEN DÁNIEL: MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK A SZÍNHÁZI NEVELÉSBEN a könyvtár-," a levéltár-," a koncert-" és a cirkuszpedagógia" öndefiníciós és módszertani útkereséseivel való összevetésre, amelyek a didaktikai gondolkodás, illetve feldolgozottság tekintetében helyenként akár előbbre is tartanak. A múzeumpedagógiába való betekintés kimondottan érdekes tanulságokkal jár. Míg a múzeum esetében önmagában is forradalmi gondolatként hathat a hallgatag gyűjtemény megszólaltatása és megmozdítása, addig a színház mintha az első pillanattól kezdve és magától értetődően párbeszédben állna a mindenkori nézőjével. S ha elfogadjuk, hogy koronként és színházesztétikai rendszerenként változik az interaktivitás mértékéről és tartalmáról való vélekedés, akkor azt mondhatjuk, hogy míg a múzeumpedagógia fejlődése egyenes vonalon látszik haladni az egyre mélyebb bevonódás és cselekvésesség felé, addig a színházi nevelés területén ebben a tekintetben sokféle irányba tartó mozgás tapasztalható. A korszerű tanulás forrásalapú, folyamatalapú és problémaalapú megközelítési módjai" a színházi nevelés számára is fontos irányokat jelölnek ki. Itt a lényegi mozzanat az, amikor a résztvevők lehetőséget kapnak rá, hogy a hagyományosan passzív befogadói szerepből kilépve aktív cselekvőkké váljanak. A múzeumoktól kölcsönzött példa szerint a szakember által megvalósított tárlatvezetés hallgatag jelenléte helyett ,pl. egymás számára mutatják be a tárlatot, saját kiállítást rendeznek, s ott ők vezetik társaikat vagy a szüleiket, a felnőtteket". Ezt általánosítva a színházi nevelési eseményeket is egy skálán helyezhetjük el abban a tekintetben, hogy a hagyományosan a művészhez társított alkotói kompetenciákból mit és milyen mértékben utalnak át a befogadó hatáskörébe. A tanulási tevékenységek és a tanulási terek közötti összefüggés szerint utóbbiak alapvetően meghatározzák az előbbiek lehetőségeit. Ha közlekedni lehet egy előadás díszletében, kézbe lehet venni a kellékeket stb., az egészen más esélyeket teremt a tapasztalásra, mint a foglalkozás idejére kiürített steril próbaterem. 5 Dömsödy Andrea: A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata, Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2018; Dömsödy Andrea: Könyvtárpedagógia, fogalmak, alapelvek, in Vincze Beatrix — Kempf Katalin (szerk.): Változó világ — változó múzeumok, Budapest, ELTE Eötvös — ELTE PPK, 2023, 237-257. 16 Csonka Laura: Elmenyek a leveltärban, in Vincze—Kempf (szerk.): Valtozö vilag, 259-274. 17 Körmendy Zsolt: Koncertpedagögia. A befogadöva neveles uj ütja, PhD-disszertäciö, Budapest, ELTE PPK, 2016; Váradi Judit: A koncertpedagógia szerepe a művészeti oktatásban, in Dombi Józsefné — Varjasi Gyula (szerk.): A zenepedagógia új eredményei, Szeged, Szegedi Tudományegyetem JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék, 2019, 134—142; Váradi Judit: A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században, Budapest, Balassi, 2023. 18 Joó Emese: Ha a cirkusz minden, a cirkuszpedagógia , minden is", in Vincze-Kempf (szerk.): Valtozö vilag, 213-236. 1% Dömsödy: Könyvtärpedagögia, 246-252. 20 Torgyik Judit: Tanulás a múzeumpedagógia módszereivel, Budapest, Eötvös, 2018, 53. +47 »