Oldal 42 [42]
TÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
Izgalmas összefüggéseket látunk a programok számát tekintve. Miközben
nem érhető el sokkal többféle program, mint tíz éve, az alkalmak száma radiká¬
lisan, több mint a duplájára emelkedett. Ugyanakkor sem az elért gyerekek, sem
az elért iskolák számában nem látunk jelentős változást. Ezt jól magyarázza,
hogy tíz év alatt az egy adott iskolai osztálynak kínált programok aránya is a
duplájára növekedett. Az összesen elért gyerekek számában lehet, hogy nem
történik nagyléptékű előrelépés, de ezt egy gyökeres minőségi átalakulás kom¬
penzálja: a készülő programok többsége már figyelembe veszi a korosztályi sa¬
játosságokat és a szakmai standardokat, és egy-egy kisközösség számára biztosít
célzott figyelmet.
Ugyancsak kevés változás látszik az életkori lefedettség tekintetében, ami
azért sajnálatos, mert az általános iskolás és különösen az óvodás korosztályt
célzó programok továbbra is kevesebb figyelmet kapnak az alkotók részéről, mint
a középiskolások és fiatal felnőttek megszólítása. A háromlépcsős programok
térnyerése még várat magára, továbbra is az egyszeri előkészítő vagy feldolgozó
foglalkozás a leginkább jellemző.
Az a megfigyelés, hogy a vezető témák tekintetében továbbra is az emberi
kapcsolatok, valamint egyén és társadalom kapcsolata vezetnek, és minden tizedik
programnál felmerül a hatalom és manipuláció vagy a diszkrimináció témája,
jól mutatja, hogy ezek a kérdések az elmúlt tíz év során nem vesztettek aktuali¬
tásukból. Ezt támasztja alá egyrészt az, hogy az alkotók a programok 6596-ának
fő pedagógiai céljaként az emberi, társadalmi kérdések felvetését jelölték meg;
másrészt az, hogy a programok tantervi kapcsolódásainak több mint egyharma¬
dánál az erkölcstan és etika került előtérbe.
A programok műfaji palettáját tekintve üdvözlendő diverzifikáció történt az
elmúlt tíz év során: megjelentek és megerősödtek új műfajok (pl. színházi tár¬
sasjáték, vitaszínház), újra felfedeződnek méltánytalanul hanyagolt műfajok
(beavató színház, fórum színház), miközben számos új forma és kísérletező
csapat jelenik meg. Ezzel párhuzamosan a részvételi formákban mérhető elmoz¬
dulás történik a frontális vagy elsősorban verbális formák felől a dramatikus
formák felé.
Ez a makroszintű elemzés csak a legfőbb tendenciák bemutatására volt alkal¬
mas, és számos további kérdést vet fel. A szinhazineveles.hu-ra az alkotók által
feltöltött programleírások kvantitatív tartalomelemzése és kvalitatív szöveg¬
elemzése is izgalmas feladat lehet. Számos jelenség, kérdés, folyamat és mozgás
mélyebb elemzésére azonban nem alkalmas ez a fajta feltérképező-összehason¬
lító kutatás: a terület műfajelméleti, intézményi, módszertani vagy színházel¬
méleti elemzése másfajta megközelítést kíván, amelyre jelen tanulmánykötet
további fejezetei tesznek kísérletet.
+40 »