viszont eléggé szembetűnőek a változások. A tíz év különbséggel felvett adatok
eltérése programszinten inkább kedvező trendeket, szervezeti szinten viszont
inkább riasztó változásokat jelez.
Miközben a színházi nevelési / színházpedagógiai programokat is műsoron
tartó szervezetek száma összességében állandónak tűnhet, a részletesebb elem¬
zés megmutatta, hogy a szereplők csaknem fele lecserélődött tíz év alatt. 48
szervezet felhagyott a színházi nevelési programok készítésével, egy részük
végérvényesen megszűnt, vagy több éves hibernációra kényszerült. Helyükre 42
új szereplő érkezett, ezek között találunk újonnan alapított társulatokat és több
évszázados múlttal rendelkező kőszínházakat egyaránt. Ha akár az előadóművészet,
akár a tágabb kultúra vagy oktatás területeit nézzük, találunk ugyan megszűnő¬
ben és alakulóban lévő szervezeteket az elmúlt évtizedben, de ekkora mértékű
fluktuáció nem jellemző. Egyszerre érvényesül a területen több hatás: a
színházpedagógia szerencsés térnyerése a kőszínházakban, legalább két újabb
, generáció" belépése a területre, ugyanakkor a finanszírozási és kultúrpolitikai
változások következtében leginkább a kisebb, független szereplők fokozatos el¬
lehetetlenülése.
A területen megmaradó vagy újonnan belépő szervezetek szakmai tevékeny¬
ségét illetően több szempont mentén is professzionalizálódást mutat a nagykép.
A szakemberek száma enyhe mértékben növekedett, ebben minden bizonnyal
kiemelten fontos szerepe van az elmúlt évtized során elinduló felsőfokú kép¬
zéseknek és az onnan kikerülő, újító szándékú fiatal szakembereknek. A szer¬
vezetek nagyobb mértékben aktívak a színházi nevelés és színházpedagógia
egyéb területein is, különösen érdekes fejlemény a módszertani események
(képzések, konferenciák, fesztiválok) számának növekedése. Üdvözlendő, hogy
a szervezetek 3996-a tartja legalább a szándék szintjén fontosnak, hogy csatla¬
kozzon a színházi nevelési és színházpedagógiai szervezetek együttműködésé¬
hez, és ezáltal önkéntes vállalásokat tegyen szakmai tevékenységének minősé¬
gére vonatkozóan.
Nem találtunk markáns változást az alapítás éve vagy az online jelenlét tekin¬
tetében, ahogyan a székhely szerinti eloszlásban sincsenek sajnos jelentős moz¬
gások. A szervezetek többsége továbbra is elsődlegesen a fővároshoz kötődik,
ugyanakkor a programok egy része könnyen utaztatható, és több szervezet beszá¬
molójából tudjuk, hogy megnövekedett a vidéki turnék és a vidéki színházpedagógiai,
közösségi színházi projektek száma. A jegyárak tekintetében az emelkedések csak
az infláció miatt voltak szükségesek, mértékük nem magasabb vagy alacsonyabb
ennél, annak ellenére sem, hogy az elérhető források fokozatos szűkülése mind
nehezebb helyzetbe hoz számos társulatot.