Oldal 24 [24]
TÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
hiányának jele. Végül az sem kizárható, hogy ugyan műsoron tartanak még ilyen
programokat, de nem kívántak erről a kutatás keretében adatot szolgáltatni.
A ,túlélők" között a terület meghatározó , derékhadát" találjuk: ezek egyik
csoportja a több évtizede stabilan működő színházi nevelési társulatok, mint a
Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és a Káva Kulturális Műhely, illetve az
elmúlt két évtizedben megerősödött olyan társulatok, mint a Nyitott Kör Egye¬
sület, a RÉV Színház vagy az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet.
A színházpedagógiai szcénának számos olyan megkerülhetetlen kőszínházi
szereplője van, amelyek már tíz éve is aktívan készítettek programokat, példá¬
ul a Katona József Színház, az Örkény Színház, a Kolibri Színház, a Budapest
Bábszínház, a Csokonai Nemzeti Színház, a Trafó vagy a zalaegerszegi Hevesi
Sándor Színház. Az évtizedes hagyományokhoz komoly építkezés és megerő¬
södés társult valamennyi említett helyszínen: az elmúlt tíz év során mindenhol
szignifikánsan kibővült és markánsabbá vált a színházpedagógiai tevékenység,
mára mindegyik intézményben több képzett szakembert főállásban (bár gyak¬
ran hivatalosan más munkakörben) alkalmazó, önálló színházpedagógiai mű¬
helyek működnek. Ennek megemlítése azért is fontos, mert még tíz évvel ezelőtt
sem volt ez ennyire magától értetődő: ha volt is egy-egy intézménynek főállású
színházpedagógusa, az is jobbára önállóan vagy alkalmi , külsős" segítséggel
dolgozott.
A színházpedagógia megerősödése az ügy „zäszlöshajöjanak” bizonyuló kő¬
színházaknak is köszönhető, akiknek a példája országszerte jelentős szektoriális
hatásokkal bírt. Így új belépőként megjelentek olyan kőszínházak, amelyek csak
az elmúlt tíz év során kezdtek színházi nevelési programok készítésébe. Ilyenek
például a Nemzeti Színház, a Radnóti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a
Vígszínház, a Magyar Színház, a Vaskakas Bábszínház, a Weöres Sándor Színház,
a Budaörsi Latinovits Színház, a Gózon Gyula Kamaraszínház, a Harlekin Báb¬
színház vagy a Pinceszínház -— ezek közül többen is pár év alatt a szakma élvo¬
nalába kerültek a tevékenységükkel. Határon túli színházak, mint például a
Kolozsvári Állami Magyar Színház, a kassai Divadlo Thália Színház és a duna¬
szerdahelyi Vekker Műhely is bekapcsolódtak a színházi nevelési tevékenységbe.
A területen folyó munka egyik legnagyobb eredménye, hogy megjelent a szakma
,Z generációja": "? , új" szereplők csoportja, amely magában foglalja pl. a (Bohócok
13 2009-ben a Káva Kulturális Műhely gondozásában elindult az a xszínház és pedagógiax fókuszú
füzetsorozat, amelynek minden egyes kötete egyértelművé tett két dolgot: a színházi nevelésről
csak interdiszciplinárisan és nagyon erőteljes szociológiai kutatások mentén érdemes beszélni;
a szakma igényli saját gyakorlati tevékenységének elméleti reflexióját. 2010-ben a DICE Consortium
publikálta annak a nemzetközi kvantitatív projektkutatásnak az eredményét, amely bebizonyí¬
totta, hogy a dramapedagogia hogyan fejleszti a lisszaboni kulcskompetenciäkat és a demokra¬
«226