Page 19 [19]
OCR
CZIBOLY ÁDÁM: HOGYAN VÁLTOZOTT A MAGYARORSZÁGI SZÍNHÁZI NEVELÉSI... A tanulmány fókusza és az ebből adódó kihívások A színházi nevelés és a színházpedagógia fogalmait jelen tanulmányban szinonimaként használjuk, és azt a tágabb területet jelöljük vele, amely magában foglalja a színház és a pedagógia szinergiáit, így például a nevelési szándékú gyerek- és ifjúsági előadásokat, a gyermek- és diákszínjátszást vagy a csecsemőszínházat is. Ugyanakkor pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy a színházi nevelés és színházpedagógia definícióit illetően nincs teljeskörű szakmai konszenzus, mindkét fogalom viták kereszttüzében áll. A színházi nevelés és a színházpedagógia kapcsolódási lehetőségeit elemezve 2017-ben tíz, egymással versengő modellt mutattunk be, ezekből jelen tanulmány fókuszának és fogalomhasználatának pontossága miatt az egyik mellett önkényesen, de szükségszerűen le kellett tennünk a garast. Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, amit 2013-ban a széleskörű szakmai nyelvhasználat alapján javasoltunk: a két fogalmat tekintsük szinonimának, mivel a legtöbb szereplő a hétköznapi nyelvhasználat során azonos jelentéstartalommal használja ezeket. Jelen elemzés fókuszában a színházi nevelés / színházpedagógiai programok és az azokat létrehozó szervezetek állnak. A színházi nevelési / színházpedagógiai program pontosabb meghatározásán azt a 2017-ben lefolytatott széleskörű egyeztetés alapján kialakult definíciót értjük, ami a Takács Gábor vezetése alatt dolgozó munkacsoport meghatározása. A definíció véleményezésében 61 szervezettől 80 szakember vett részt, köztük olyan színháztudományi szakemberek is, mint Kiss Gabriella és Kricsfalusi Beatrix. Ily módon a tág értelemben vett színházi nevelésen / színházpedagógián belül a színházi nevelési / színházpedagógiai program (i) elsédlegesen a kôznevelésben érintettek számára készül; (ii) előadás vagy jelenetsor van benne, amely épülhet az önkifejezés bármilyen verbális és nonverbális műfajára (pl. prózai színház, báb- és figurális színház, tánc- és mozgásszínház, zenés színház, cirkusz, performansz stb.); (iii) pedagógiai célja van az alkotóknak; (iv) a résztvevők a program során annak menetét érdemben befolyásoló vagy az abban történtekre érdemben reflektáló, nyílt interakciókban vehetnek részt; (v) megismételhető, minden alkalommal különböző csoportoknak játszott programok." Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a színházi nevelési / színházpedagógiai program fogalma körül szerencsére nem csillapodnak a viták: pl. a Iheatron színháztudományi folyóirat 2021/1. tematikus számában a szakma számos képviselője konkrét esettanulmányok mentén problematizálta ezt a definíciót. Tehát nem gondoljuk, hogy a fenti meghatározás végleges vagy tökéletes lenne, azonban * Uo., 157. «17°
