Oldal 10 [10]
SZÍNHÁZPEDAGÓGIAI KÖRKÉP
Kényelmetlenek. Kellemetlenek. Kihívóak. Megosztóak. [...] megpróbálják tágítani a
kortárs színház lehetséges tematikáit és játéknyelveit; [...] kimozdulnak a színjátszás
non
szokványos színtereiről; [...] időről-időre önkritikusan újragondolják alkotói módsze¬
reiket; [...] vizsgálat tárgyává teszik az alkotókat és az intézményeket egyaránt befo¬
lyásoló strukturális kényszereket és társadalmi elvárásokat; hogy kizökkentik gon¬
dolkodásunkat; [...] megkérdőjelezik az általunk természetesnek vélt konvenciókat és
határokat; és [...] megmutatják, akár ez is lehet, ilyen is lehet ma a színház!
Mert a hazai színházi nevelési és színházpedagógiai programokat 2022-ben olyan
21. századi színházi műfajok kontextualizálják, mint az immerzív színház, az
audio-, videó- és dokuséták, a lecture performance, a poszthumán installációk,
illetve digitális net-performanszok, a civil- illetve egyszemélyes színház, továbbá
az újrajátszás (reenactment) kortárs formái." A közös nevező az az elképzelés, hogy
a színházcsinálás egyfajta közösen , cselekvő" nézés/írás/tanítás, melynek során a
Másikkal folytatott interakció a lényeg. Egy szempontból ugyanis mindegy, hogy
tantermi drämaöräröl, tanitäsi drämäröl (DIE), komplex szinhäzi nevelési előadás¬
röl (TIE), szinhäzpedagögiai programröl, projektalapon szervezödö es a szinhäzi
devising eszközeivel dolgozö diäkszinjätszö elöadäsröl vagy Jeröme Bel Galajäröl
van szö. Ha az alkotök egy „cselekvö kultüra” tagjaikent tekintenek nemcsak ön¬
magukra,° hanem a résztvevőkre is, akkor játékosok és nézők együttes jelenlétéből
adódó alkotói és befogadói mechanizmusoknak olyan heterarchiája jön létre,"
ilyen normákról és ideálokról van szó. Aki a tökéletességről beszél, elfogadja a normákat. [...] A
színpadon megjelenő nem-tökéletes [viszont] nemcsak az egyediség reprezentációinak ránk ha¬
gyományozott konvencióit kérdőjelezi meg, hanem ezzel egyidejűleg tagadja az e konvenciók
alapját alkotó és a színészi gyakorlat során újra és tovább íródó, társadalmi mintákat is. A nem¬
tökéletesen végzett munka elbizonytalanít, hiszen relativizálja, ignorálja vagy épp vidáman
megsérti az értékelés konvencionális (a tökéletességre törekvésre irányuló) kritériumait." Jens
Roselt (Hg.): Seelen mit Methode. Schauspieltheorien vom Barock bis zum postdramatischen
Theater, Berlin, Alexander, 2005, 377-378. (Saját fordítás.)
Halasz Peter-dij. https://trafo.hu/laban-halasz-dij (Letöltes: 2024. május 28.)
Vö. Benjamin Wihstutz - Benjamin Hoesch (Hg.): Neue Methoden der Theaterwissenschaft,
Bielefeld, transcript, 2020, 10.
Az ún. ,aktív kultúra" Jerzy Grotowski Az ünnep című beszédében (ford. Pályi András, Színház,
33. évf., 2000/különszám, 2-6.) teoretizält fogalma a passzív kultúrafogyasztással szemben a
kultúra létrehozásának, a kreativitásnak a közegét helyezi előtérbe, és a valóságos, tehát nem a
formális vagy „lätszatprofesszionalizmus” kutatásának mint életmódnak az elméleti alapvetését
képezi. Vö. Adorján Viktor: A Laboratórium - Az opolei-wroctawi színházi Laboratórium tevé¬
kenysége és utóélete 1995-től napjainkig, Budapest, Magyar Műhely - Räciö, 2015.
Vö. Duska Radosavljevié: A heterarchikus rendező: egy huszonegyedik századi szerzői modell,
ford. Tamás Ágnes, Ungvári Zrínyi Ildikó, Játéktér, 11. évf., 2022/3, 31. https://jatekter.ro/duska¬
radosavljevic-a-heterarchikus-rendezo-egy-huszonegyedik-szazadi-szerzoi-modell/ (Letöltes:
2023. augusztus 6.)
>
u
a
a