Oldal 130 [130]
OCR
128 / KŐMÜVES SÁNDOR Svájc A svájci Büntető Törvénykönyv 115. cikkelye az öngyilkosságban való közreműködést csak abban az esetben rendeli büntetni, ha a közreműködés , önös érdekből" [ausselbstsüchtigen Beweggründen] történik. Svájcot az öngyilkosságban közreműködés büntetőjogi szabályozásának három lehetséges ideáltípusa közül abba sorolhatjuk be, ahol a büntethetőséget szubjektív feltétel korlátozza (a tettes önös érdekből követi el a bűncselekményt). Az orvos által asszisztált öngyilkosság az asszisztált öngyilkosság egyik lehetséges megvalósulási formája, mely esetben az öngyilkosságot elkövetni szándékozó személy számára az orvos szolgáltat segítséget. Az orvosi magatartás szabályozásának a jogszabályi környezet mellett fontos forrását alkotják más dokumentumok is, például etikai kódexek, szakmai irányelvek stb. Svájcban ezen források közé sorolhatók a Svájci Orvostudományi Akadémia [Schweizerische Akademie der Medizinischen Wissenschaften, SAM WI által kiadott orvosetikai irányelvek is (Kömüves 2019). A sajat elet elvetele Az öngyilkosság számos országban a kriminalizált státuszból átkerült a nem büntetendő cselekedetek közé. Ezt követően ahagyományosan az öngyilkosságban történő közreműködés cselekedeteként értelmezett esemény egy adott részosztálya - az orvosi közreműködéssel elkövetett öngyilkosság — is megindulhatott a dekriminalizáció útján. Ugyanakkor valami többről is szó van itt. Ez a , több" igencsak jelentős egy lehetséges változás lényegi sajátosságát tekintve. Megkérdőjeleződött ugyanis a hagyományosan öngyilkosságnak nevezett cselekedet identitása. Egyes betegek életük végén tett azon cselekedete, mellyel elveszik a saját életüket, kivonható az öngyilkosság referenciatartományából? Értelmezhető a korábbi, hagyományostól teljesen eltérő interpretációs keretben? Az interpretációs szabadság lehetőségére az esemény értelmezésének történeti horizontját ismertetve Bánfalvi Attila ér
