Page 128 [128]
126 / KOMUVES SANDOR
amely atkeretezve a hagyomanyos értelmezést egy jelentésebb szem¬
léletvaltas igényét fogalmazza meg.
A hagyományos büntetőjogi értelmezés
Az öngyilkosságban közreműködés büntetőjogi szabályozásának há¬
rom ideältipusa/modellje a következő: I. az adott jogrend az öngyil¬
kossághoz kapcsolódó guasi-részesi magatartásokat expressis verbis
büntetni rendeli (pl. a magyar Büntető Törvénykönyv), II. az adott
jogrendben a büntethetőséget szubjektív feltétel korlátozza annyiban,
hogy a tettesnek a közreműködést önös érdekből kell elkövetni (pl.
svájci Büntető Törvénykönyv), III. az adott jogrend teljességgel le¬
mond arról, hogy az öngyilkosság szándékos támogatását büntetéssel
fenyegesse (pl. Belgium, Filö-Kiss 2022, 154-156).
Büntető Törvénykönyv: Magyarország
Hazánkban a büntetőjogi interpretáció az irányadó. Ebből követke¬
zően elsőként a bűncselekmény, majd pedig az öngyilkosságban köz¬
reműködés fogalmait kell röviden ismertetnünk.
A magyar Büntető Törvénykönyv 4.§ (1) szakasza a következő
meghatározással definiálja a bűncselekményt: , Bűncselekmény az a
szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni
rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a
társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli."
A bűncselekmény törvényi fogalma szerint a bűncselekmény olyan
cselekmény, amely tényállásszerű (a büntetőtörvény által bünteten¬
dő), veszélyes a társadalomra, és bűnös (szándékosan vagy gondat¬
lanságból elkövetett); a magatartás ezen három jegye szükségszerű
és együttesen elégséges ahhoz, hogy a magatartást bűncselekmény¬
nyé minősítse, lehatárolja a bűncselekményeket más, nem-bűncse¬
lekményektől (Belovics 2023, 157-175).
A bűncselekmény általános büntetőjogi meghatározását követő ¬
en figyelmünket fordítsuk az öngyilkosságban való közreműködésre,