OCR
116 / KÖMÜVES SÁNDOR Az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasítása: passzív eutanázia? Van olyan álláspont, mely szerint az életmentő és életfenntartó kezelés visszautasítása egyenlő a passzív eutanáziával. Következésképpen egyesek szerint Magyarországon is — minthogy hazánkban is lehetőség van bizonyos feltételek fennállása esetén az életmentő és életfenntartó kezelés visszautasítására — a passzív eutanázia legális formájával találkozhatunk. Ez a korábban ismertetett eutanázia-meghatározások keretében egyfelől azon feltétel mellett lehet igaz, ha az életfenntartó kezelés elmaradása (meg nem kezdése vagy beszüntetése), vagyis az életfenntartó kezelés hiánya az eredményokozás összetevőjeként hozzájárul a beteg halálának az előidézéséhez, vagyis a halál korábban következik be, mint következett volna be akkor, ha kezelésben részesül a beteg (a halál időpontjának realizálását tekintve a kezelés mellőzése az eredményokozás összetevőit tekintve a betegség mellett szintén szerepet játszik, vagyis ún. kofaktor). Másfelől, ha nem szeretnénk egy személyt minden olyan eseményért felelőssé tenni, mely eseményt megelőzhetett volna, ám mégsem tett semmit az eredmény bekövetkezése ellen, akkor és általában az életmegrövidítés vonatkozásában a felelősség kritériumául az adott személyt eredményelőidézési kötelezettséggel vagy eredményelhárítási kötelezettséggel kell felruháznunk. Egy személyt akkor tehetünk felelőssé valamilyen mértékben (kizárólagosan vagy részlegesen) egy beteg személy halálának az előidézéséért, ha bizonyos feltételek fennállása mellett hivatásbeli kötelezettségéül szabjuk a halál beálltának a rendelkezésére álló eszközökkel történő előidézését (például Hollandiában, amennyiben teljesülnek a szükséges törvényi kritériumok és az orvos elvállalja az eutanázia végrehajtását, akkor az orvosnak megfelelő orvosi gondossággal kell megszakítania a beteg életét) vagy a megakadályozását (a megakadályozás elmaradásával ekkor mulasztás valósul meg). Amennyiben az eredményelhárítási kötelezettség azzal szűnik meg, hogy a beteg az ellátás visszautasításához való jogának gyakorlásával átvállalja a felelősséget az eredmény előidézéséért, úgy a beteg halá