Page 96 [96]
OCR
V. ÉLETVÉGI DÖNTÉSEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS KERETÉBEN Kömüves Sandor 1. BEVEZETES A nyugati társadalmakban a születéskor várható élettartam emelkedése, a betegségek krónikus szakaszának hosszabb időszaka, az egészségügyi ellátásnak a krónikus állapotok megfelelő kezelését igénylő gyakori igénybe vétele, az egészségügyi ellátás technikailag fejlettebbé válása, az egészségügyi ellátás általánosabb elérhetősége, a szekularizált világszemlélet elterjedtebbé válása, a hagyományos családszerkezet átalakulása, mind-mind azon tényezők között szerepelnek, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy az életvégi ellátás jelentős része intézményes keretek között zajlik, és hogy az életvégi gondozás jelentős mértékben medikalizálódott (Wilson-Cable- Williams 2008; Lynn 2005). A medikalizáció az a folyamat, mely során egy életesemény a medicina értelmező látókörébe és tevékenységi hatókörébe kerül. A medikalizált keretrendszerben az orvos feladata nem a halálra való felkészítés, hanem elsősorban az élet megóvása, a betegségek gyógyítása, illetve a betegségekből eredő fájdalom csillapítása. A halál eshetősége, a halál kérdése kihívásként fogalmazódik meg a tudomány számára. Minthogy az anatómiai és a patológiai ismereteink lehetővé tették az emberi test felépítésének alapos megismerését, a betegségek és a halál okainak sok esetben részletekbe menő megértését, a valószínűségelmélet alkalmazásával pedig számos esetben lehetőségünk nyílt a betegségek és a halál előrejelzésére, bizonyos mértékű kontrollt gyakorolhatunk a halál jelensége felett. A medikalizáció folyamatának mindig számos következménye van. Az életvégi betegellátás területén kétségtelen a pozitív eredmény
