egyfajta társadalmi tabuvá vált, a szexualitáshoz korábban kapcsoló¬
dó szemérmesség légköre veszi körül. Ez a helyzet persze sokat vál¬
tozott, látszólag legalábbis, ma sokkal nyitottabban beszélünk az
életünk végességéről, akár egyetemi kurzusok részeként, vagy éppen
a Halál Kávéház mozgalom formájában, amely arra kínál nyilvános
lehetőséget, hogy az élet végességével kapcsolatos kérdésekről szaba¬
don beszélgessünk. A továbbiakban néhány, az eutanáziával, vagy
általában az életvégi döntésekkel kapcsolatos filozófiai kérdést vetünk
fel, leginkább abból a szándékból, hogy érzékeltessük, a filozófia, a
bioetika és az orvoslás között milyen jellegű kapcsolatok léteznek.
Világnézeti, politikai álláspontok
Rögtön az elején fontos tisztázni egy szempontot. Ahogy arra újabban
sokan rámutattak, a mai társadalmi közbeszéd egyre inkább polari¬
zálódik, beszűkül, a nevezetes , véleménybuborékok" egyre inkább
magukba zárnak minket, ami azzal a következménnyel is jár, hogy
eleve kész válaszokat, álláspontokat fogadunk el, képviselünk egy-egy
bonyolult kérdéssel kapcsolatban. Az eutanázia vonatkozásában is
tapasztaljuk ezt. Könnyen alakul ki az abenyomásunk, hogy a világ¬
nézetünk, politikai nézeteink mintegy automatikusan köteleznek el
minket és másokat az eutanáziával kapcsolatos állásfoglalásban. Köny¬
nyű szívvel utalunk olyasmikre, mint a vallásos (leginkább keresztény)
álláspont és a nem-vallásos, ateista (esetleg humanista) álláspont, a
liberális vagy a konzervatív politikai nézetek erre és erre a vélemény¬
re determinálják az embereket az eutanázia erkölcsi/etikai elfogad¬
hatóságát illetően. Sarkosan fogalmazva: ha vallásos vagyok, ellenzem
az eutanáziát, ha liberális vagyok, pártolom; ha konzervatív vagyok,
ellenzem az eutanáziát, ha ateista vagyok, akkor pártolom.
Biztosan létezik és kimutatható efféle statisztikai korreláció, azon¬
ban nem nehéz belátni, hogy az erre épülő sztereotípiák indokolat¬
lanul szűkítik le a filozófiai és etikai viták mozgásterét. Csupán néhány
problémát említenénk: a keresztény vallási gondolkodásban fontos
alapelv az emberi élet szentsége, ugyanakkor az élet és halál kérdése¬
it a keresztény tanítás Isten hatáskörébe sorolta, így az ebbe való ra¬