Page 53 [53]
IV. Hogyan hozunk döntéseket az életünk végéről? V 51
másokéról, akár állatokéról vagy emberekéről, konkrét helyzetekben
vagy általános lehetőségekről. Amikor ma az életvégi döntések kér¬
désével találkozunk, például a bioetikai vagy jogi szakirodalomban,
egy egyetemi előadáson vagy akár a tágabb nyilvánosság előtt, akkor
(1) elsősorban mások életének a végéről van szó, (2) nem konkrét
esetekről, hanem az elfogadható lehetőségek mérlegeléséről. Sarkosan
fogalmazva, az életvégi döntések az esetek többségében valójában
nem életvégi döntések, hanem nem-életvégi döntések az életvégi dön¬
tésekről.
Ezt a különbséget egy egyszerű példával mutatjuk be. Egészen más
dolog arról dönteni, hogy az eutanáziát engedélyezzük-e bizonyos
végstádiumú betegek számára, mint végstádiumú betegként arról
dönteni, hogy igénybe veszem-e (ha ez létező választási lehetőség)
az eutanáziát a haldoklási folyamat egy bizonyos pontján. Az egyik¬
ről tipikusan nem haldokló szakemberek hoznak szakmai döntést,
míg a másik a legsúlyosabb egzisztenciális kihívás, amelyben egy
ember találhatja magát. Nem csupán arról van szó, hogy az egyik
esetben egy általános elvről van szó, míg a másik esetben egy konk¬
rét személy konkrét helyzetéről, hanem valami sokkal radikálisabb
különbségről.
Elképzelhető az is, gyakran halljuk, hogy bár valaki támogatja az
eutanázia lehetőségét, de maga nem választja azt, ahogy persze az is,
hogy nem támogatja az eutanáziát, de öngyilkosságot követ el. To¬
vábbá, attól, hogy valami jogi lehetőség, nem feltétlenül lesz erkölcsi¬
leg helyes. Ezek megítélése különböző módon és szinten jelenik meg.
Megint egy egyszerű példa: a terhességmegszakítás lehetősége senkit
nem kímél meg attól a valódi etikai döntéstől, hogy egy adott élet¬
helyzetben a terhessége megszakítását kérje az orvosoktól. Ha nincs
erre lehetőség, akkor természetesen nem merül fel a választási lehe¬
tőség, viszont önmagában azzal, hogy legális opcióvá válik, még nem
oldódnak meg az etikai kérdések, sőt, akkor merülnek fel valódi ösz¬
szetettségükben, hiszen döntést tudunk hozni, illetve kell is hoznunk.
Hangsúlyozzuk, hogy az életvégi helyzetekben a halál mindhárom
itt bemutatott jelentése, illetve tartománya fontos. A haldoklás folya¬
matára éppúgy oda kell figyelnünk, mint a halál megállapítása vagy
a betegek halálba segítésének lehetőségei körüli vitákra, ahogy a halál,