Seite 51 [51]
OCR
IV. HOGYAN HOZUNK DÖNTÉSEKET AZ ÉLETÜNK VÉGÉRŐL? Nemes László 1. MIRŐL DÖNTÜNK? Amikor a halálról beszélünk, érdemes óvatosnak lenni. Könnyen kiderülhet ugyanis, hogy halál alatt nem mindenki ugyanazt érti. Részt vehetünk egy beszélgetésben, végignézhetünk egy tévéműsort, elolvashatunk egy cikket anélkül, hogy világossá válna, pontosan mit is jelent az ott megjelenő halál kifejezés. Érdemes tehát ezt már az elején tisztázni. Alapvetően három különböző értelemben használjuk a halál kifejezést. Az egyik az, amikor a haldoklás folyamatára utalunk. A halál, ebben az értelemben az élet végére, az utolsó időszakra vonatkozik. A másik lehetséges jelentés a meghalás pillanatára utal, arra a biológiai jelenségre, amikor valaki meghal. Természetesen nem feltétlenül egyetlen pillanatról van szó, de egy rövid időtartamú folyamatról. A halál harmadik, talán leginkább magától értetődő jelentése az, hogy halottnak lenni. Nem mindig egyértelmű az egyes jelentések elkülönítése, de a szövegösszefüggésből adódóan nagy jelentősége lehet. Vegyük például az olyan, gyakran hallott kijelentést, hogy , a halál az élet része. Hamar kiderül, hogy ez az állítás leginkább a haldoklás folyamatára utal, hiszen a halottnak levés definíció szerint nem része az életnek, a meghalás pillanatával kapcsolatban pedig nem sok jelentősége lenne annak, hogy az még az élet része-e vagy sem. Mire gondolunk, amikor halálfélelemről vagy halálszorongásról beszélünk: a betegségből és a kezelésekből adódó fájdalomra, az elhúzódó, gyötrelmes, az életminőség drasztikus csökkenésével, kiszolgáltatottsággal, megalázottsággal járó, mások számára terhet jelentő utolsó időszakra, azaz életünk utolsó heteire, hónapjaira, éveire, vagy arra, hogy meghalni, akár egy baleset következtében, fájdalommal jár-e. Ismerjük a kifejezést, hogy , legalább nem szenvedett; amikor valakit gyors halál ér, vagy akár az eutanázia formájában segítik halálba. Ezekhez
