Oldal 45 [45]
III. Az emberi méltóság tisztelete és az életvegi döntések. 1 43
engedett, és aki szerint nem személy a magzat, annak erkölcsi teher
egy olyan társadalomban élni, ahol az abortusz tilos. De az előbbi
esetben a teher csupán közvetett: politikai közösségünk másoknak
megengedi azt, ami az ő felfogásában bűn, az utóbbi esetben viszont
a teher közvetlen lehet, amikor a terhes nő számára megtiltják azt,
ami az ő felfogásában nem bűn. Mivel a közvetlen teher súlyosabb a
közvetett tehernél, adódik a szabályozási mód is (Kis 1997, 262).
Az erkölcsi terheket vizsgálva, az eutanáziával összefüggésben is
azt mondhatjuk, hogy nagyobb (mert közvetlen) az erkölcsi teher
azon a személyen, aki etikailag elfogadhatónak tartja az eutanáziát,
de olyan államban kell élnie, ahol ez tiltott, mint azon a személyen,
aki olyan államban él, ahol ezt megengedik, pedig az ő felfogása
szerint az eutanázia elvetendő (ekkor az erkölcsi teher közvetett).
Azonban nem teljesen ugyanaz a helyzet, mint az abortusz-kérdés
tekintetében: itt az utóbbi felfogást valló személy (tehát aki az euta¬
názia ellenzőjeként egy azt megengedő államban él) erkölcsi terhe
súlyosabb, mint ha abortuszról lenne szó. Természetesen egy jogál¬
lamban fel sem merül, hogy annak, aki elutasítja a művi terhes¬
ség-megszakítást, bármi köze is lehet ilyen beavatkozáshoz (tehát
senkinek sem kell attól tartania, hogy akarata ellenére végzik el rajta
az eljárást), míg az eutanáziát elutasító személynek félelmei lehetnek
azzal kapcsolatban, hogy nem élnek-e vissza ezzel a lehetőséggel. Az
önkéntes eutanáziát valóban csak azokban az államokban lehet be¬
vezetni, ahol olyan egészségügyi-intézményi rendszer működik, amely
- több más alapkövetelmény biztosítása mellett, pl. az alapellátás
részét képezi a területileg egyenlő hozzáférés az életvégi palliatív
ellátáshoz - alkalmas a visszaélések megelőzésére. Ahol ezek a felté¬
telek nem állnak fenn, ott az állam elvonhatja az eutanázia lehetősé¬
gét a feltételek megvalósulásáig. A magyar Alkotmánybíróság 2003¬
as, ún. eutanázia-határozatában hasonlóan érvelt: úgy látta, hogy
2003-ban a magyarországi társadalmi-intézményi-tudományos fel¬
tételek mellett nem biztosítható a beteg döntésének befolyásmentes¬
sége, ezért az eutanázia alkotmányellenes, de ha a befolyásmentes
döntés biztosítható lesz, az alkotmányos megítélés is változhat (lásd
Barcsi 2016a). Természetesen társadalmi morális vitát kell folytatni
az eutanázia megengedhetőségéről, illetve arról, hogy bevezetési