Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000131/0000

Életvégi döntések

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Barcsi Tamás, Kőmüves Sándor, Nemes László
Title (EN)
End-of-Life Decisions
Field of science
Etika, moralitás, bioetika / Ethics and morality, bioethics (12958), Filozófia, filozófiatörténet / Philosophy, history of philosophy (13033)
Series
A bioetika kérdései
Type of publication
monográfia
022_000131/0035
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 36 [36]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000131/0035

OCR

34 / BARCSI TAMÁS amikor az orvos szándéka a beteg szenvedésének csillapítására irányul, és ez vezet előre látott, de nem kívánt módon a halál bekövetkezéséhez, de vannak, akik használják az indirekt eutanázia fogalmát (lásd pl. Élő-Zubek 2011, illetve könyvünk V. részében is előkerül még e fogalom). Szakértők megfogalmaztak olyan álláspontot is, mely szerint az orvosi technológia fejlettsége problémássá teszi az aktív és a paszszív eutanázia megkülönböztetését a gyakorlatban, így például a lélegeztetőgép kikapcsolásának (a kapcsoló elfordításának) értelmezéséről is vitát lehet folytatni. Még ha azt is mondjuk, hogy ebben az esetben logikusabb passzív eutanáziáról beszélni, mert egy életfenntartó kezelés megszüntetéséről van szó, a cselekmény büntetőjogi értelmezése szempontjából nem ez számít, hanem az, hogy büntetőjogilag tevékenységről vagy mulasztásról kell-e beszélnünk. Arról, hogy a respirátor kikapcsolását tevékenységként vagy mulasztásként értelmezzük-e, a büntetőjogászok között is vita van (lásd erről: Filó 2011). Vannak olyan gondolkodók, akik szerint erkölcsi szempontból nem tehetünk különbséget aktív és passzív eutanázia között, Rachels sokat idézett (és kritizált) elméletében úgy érvel, hogy azért nem tehető különbség, mert az eutanázia végrehajtójának szándéka és tettének következménye mindkét esetben ugyanaz: a beteg szenvedéseinek megszüntetése, illetve a halál bekövetkezése. Így vagy el kell fogadnunk az eutanázia mindkét végrehajtási módját, vagy el kell utasítanunk azokat attól függően, hogy miként vélekedünk: lehet-e olyan helyzet, amikor valakinek érdekében állhat a saját halála? (Az elméletről és kritikájáról lásd: Kovács 1999, 405-418.) A szakirodalomban találunk olyan nézetet is, amely szerint az orvos által asszisztált öngyilkosság is az eutanázia egyik változata (pl. Vadász 2011), de ez kisebbségi álláspont, a legtöbben ezt megkülönböztetik az eutanáziától. Nem részletezve tovább a terminológiai vitákat, ebben a részben eutanázián kizárólag a súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ember - kérésére végrehajtott - halálba segítését értjük (ekkor tehát a végrehajtó aktív cselekvése vezet a halál bekövetkezéséhez), mert arról a fent idézett bioetikusok között egyetértés van, hogy ezt eutanáziának kell neveznünk. Mivel minden további esetben már vita van, ezért a súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ember érde

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1595 px
Image height
2422 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.07 MB
Permalink to jpg
022_000131/0035.jpg
Permalink to ocr
022_000131/0035.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu