Seite 18 [18]
16 / BARCSI TAMÁS
Nem véletlenül , tüntetik el; tabusítják tehát a halált a 20-21. szá¬
zadi Nyugaton (de más kultúrákban is jelen vannak többé vagy ke¬
vésbé ezek a jelenségek): ez következik abból, hogy a halálnak az
emberek nem tudnak értelmet adni, és a haldoklás sok esetben egy
magányos, kórházi esemény. Ugyanakkor, ahogy látni fogjuk, számos
filozófus gondolja úgy, hogy nem tudunk jó életet élni, ha félünk a
haláltól, de akkor sem, ha nem veszünk róla tudomást. Hiszen a halál
eltüntetése — egy pszichoanalitikus fogalmat használva: elfojtása — csak
ideig-óráig tarthat. Előbb-utóbb mindenkinek szembesülnie kell a
halállal, tehát az , eltüntetés" nem működhet, ráadásul minden koráb¬
binál drasztikusabb módon törhet rá az ilyen egyénre a halálfélelem.
A pszichológusok és pszichiáterek a 20. század második felétől egyre
nagyobb figyelmet fordítanak a halálfélelem jelenségére, mivel egyre
több az olyan páciens, akik problémáinak hátterében ez áll, illetve
vannak kifejezetten olyan terápiák is, amelyek ahhoz nyújtanak segít¬
séget, hogy a halál közelében lévők értelmet találjanak a hátralevő
hónapokban, hetekben (logoterápia, méltóságterápia — ezekre röviden
kitérünk majd).
A halál tabusítása kihatott a COVID-19 világjárványra is: sokan
képtelenek voltak elhinni, hogy az életük vagy akár hozzátartozóik
élete veszélybe kerülhet, ami akár a járvány terjedését tovább növelő
felelőtlen döntések sorához vezethetett. Másokon túlzott félelem lett
úrrá, mindenhol veszélyt sejtettek. A pandémia alatt jóval több szó
esett a halálról a nyilvánosságban, és számos embernek kellett elvi¬
selnie hozzátartozójának elvesztését, ugyanakkor, akik nem voltak
közvetlenül érintve, azok a napi halálozási adatokra puszta számok¬
ként, a halál közelébe került emberek beszámolóira pedig egyéni
szerencsétlenségkéntis tekinthettek. Arról, hogy Nyugaton a járvány
hosszabb távon hogyan hatott a halálszemléletre, még korai bármit
is mondani. Mindenesetre az ezredforduló utáni nyugati kultúrában
vannak arra utaló jelek, hogy a haláltabu oldódik valamelyest. Folya¬
matosan bővül a tanatológiai, tehát a halál kérdésével foglalkozó
szakirodalom és sorra jelennek meg olyan írások a témáról, amelyek
szélesebb tömegeknek szólnak. Nemzetközi bestsellerré tudott válni
például az Elillanó lélekzet című könyv, amely egy saját meghalására
törekvő fiatal orvos utolsó időszakáról szól (Kalanithi, 2016). Vannak