OCR Output

124 / 3. ANOK TESTENEK ES SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA

mozott császármetszés" térnyerése írja le, amikor már anakroniszti¬
kusnak fognak hatni a hüvelyi szülések a gyors, időzíthető alternatíva
még általánosabb alkalmazása fényében. Könnyen gondolhatnánk,
hogy az ilyen műtétek csak az orvostudomány és a társadalom hatalmi
aszimmetriájára vezethetők vissza, ugyanakkor ki kellemelnünk, hogy
emelkedik az anyai kérésére végzett császármetszések (Cesarean De¬
liveries on Maternal Reguest, azaz CDMR) száma is. A legtöbb ország¬
ban nem biztosítja törvényi lehetőség a császármetszés nem orvosi
okokból való választásának lehetőségét, épp ezért prevalenciáját is
nehéz megbecsülni. Ezt első látásra az autonómia tiszteletének vagy
az anya önrendelkezéshez való jogának aránytalan korlátozásának is
tekinthetnénk. A CDMR támogatásával kapcsolatos intuíciónkat azon¬
ban más megvilágításba helyezi Rebecca Kukla gondolatmenete a
szülés és autonómia kapcsolatáról szóló 2009-es közleményében.
A szerző rámutat, hogy a CDMRtt alapjaiban véve meghatározza a
társadalmi hangulat, mely az orvostechnológia értékét különösen nagy¬
ra becsüli. A császármetszések egyébként is évről-évre emelkedő pre¬
valenciája mellett először csak a hüvelyi és műtéti úton való szülés
között hezitáló nő, majd később a várandós populáció egyre nagyobb
része gondolhatja azt, hogy az (önmaga és gyermeke egészségéért való)
felelősségvállalás primer eszköze, ha a szülés folyamatában is csak
passzív résztvevő lesz, és legális keretek között a CDMR útját választ¬
ja (Kukla et al., 2009). Röviden összefoglalva tehát a technológia nor¬
malizaciöja a szüleszet medikalizációjának is a normalizációjához vezet.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a demedikalizáció utópi¬
áiról sem, amelyeket nevezhetünk , természetes szülési mozgalom¬
nak’, vagy a mar sokszor emlitett respectful maternity care mozga¬
lomnak is. A medikalizált szülészeti ellátást pártolókkal ellentétben
ők azt hangoztatják, hogy a várandósság egy , normális" folyamat,
mely az esetek nagy részében (8596, ha a WHO statisztikáira támasz¬
kodunk) mindenféle külső beavatkozás nélkül is egészséges utód és
anyai sérülés nélküli hüvelyi szüléséhez vezet. Céljuk a szülés termé¬
szetessége, háborítatlansága feletti lehetőség visszaszerzése, és az anyai
önrendelkezés tényleges gyakorlásának kivívása. Mint ahogyan nem
állíthatjuk, hogy a szülészeti ellátásban dolgozó szakemberek minden
létező beavatkozástípust végre akarnának hajtani a vajúdó és szülő