Oldal 119 [119]
OCR
3.12. A szülészeti ellátás értékelése a reproduktív autonómia... V 117 ról és ha a beteg cselekvőképtelen állapotban van. Összességében elmondhatjuk, hogy a Magyarországon érvényes jogi és etikai szabályozások összhangban vannak a FIGO, az ENSZ és a WHO respectful maternity care (RMC) törekvéseivel, amelynek alapját ugyancsak az emberi méltóság, a titoktartás, a megfelelő színvonalú alapellátás, a tájékoztatáson alapuló beleegyezés és a vajúdás és szülés során végig ívelő folyamatos pszichés és testi támogatás jellemzi (WHO 2019, 3), mely így együttesen képes a pozitív szülésélményt facilitálni és a medikalizációt arányos, jótékony mederben tartani. 3.13. A POZITÍV SZÜLÉSÉLMÉNYT FACILITÁLÓ TÉNYEZŐK ÉS A MEDIKALIZÁCIÓ ÁRTALMAI A WHO 2018-ban kiadott szülészeti ellátással kapcsolatos irányelvei ötven olyan gyakori diagnosztikai és terápiás módszert értékelnek, melyek hagyományosan előfordulnak az egészségügyi intézményekben zajló szülésekkor. A szülés egészére nézve a három legfőbb irányelv a tiszteletteljes környezet megteremtése, a hatékony kommunikáció és a támogató személy jelenlétének biztosítása a vajúdás és szülés során. A dokumentumban megfogalmazott ajánlások nagy hangsúlyt fektetnek a személyre szabott szülészeti ellátás kiépítésére, amely implicit módon azt is feltételezi, hogy a kórházi szülészeti ellátást igénybe vevő nőknek többé-kevésbé határozott elvárásaik vannak a folyamat egészével kapcsolatban. A szülési tapasztalatokat bemutató vizsgálatok tükrében kifejezett igény mutatkozik a tartalmilag megfelelő és az emberi méltóság eszméje által áthatott, tiszteletteljes és nyílt kommunikációra, a mozgásszabadság biztosítására a vajúdás és a szülés során, valamint az újszülöttel való , aranyóra" és a vele való közös elhelyezés iránt. Azokban az esetekben, ha a vajúdás és a szülés ideje alatt ezek közül bármelyik akadályba ütközik, az facilitálja a negatív szülésélmény kialakulását. A kontrollérzet elvesztése testen kívülivé teszi az élményt és elidegenítheti a nőt gyermeke születésétől. Egy svéd kutatás a nők szüléssel kapcsolatos, részben ugyancsak fenomenológiai tapasztalatokra építő tanulmányában hasonló eredményekre jutott: a nők
