OCR
110 / 3. ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA és akkor jönnek a különféle válaszok: mert nyitva van kétujjnyira a méhszáj meg mondjuk [...] sok a magzatvíz, "kevés a magzatvíz, nem volt szép a CTG; ilyesmik. [...] Mondjuk azért megindítani egy szülést, mert valakinek két ujjnyi a méhszája, anélkül, hogy ő kontrakciókat érezne, úgy gondolom, hogy nem hülye egy nő sem, meg fogja érezni azt, amikor fáj, és be kell indulnia a kórházba" (Varga 2023, 336). A fenti példák tükrében mindenképp fontolóra kell vennünk Conrad és Young megállapítását, hiszen mind elméleti, mind tapasztalati úton szembeötlő, hogy a rutinszerűen elvégzett szonográfiai szűréseknek, mint medikalizációs folyamatnak potenciálisan elidegenítő, tárgyiasító hatásuk is lehet." 3.11. HOGYAN VEZET A MEDIKALIZÁLT SZÜLÉS A REPRODUKTÍV AUTONÓMIA KORLÁTOZÁSÁHOZ? Az elidegenedés élménye a várandósság zenitjén, a szülés kezdetén és annak egésze alatt is sokak meghatározó tapasztalata. A vajúdó nő életének megszokott hétköznapiságát egyik pillanatról a másikra (az esetek döntő többségében) az a kórházi környezet váltja fel, ahol korábban a várandósság során legtöbbször időpontra érkezett, tünetek nélkül, ellenőrzési célból és csak rövid ideig, szabad elhatározásból tartózkodott. Esetenként a várandós a szülése megindulásáról mindenféle testtapasztalat nélkül, csak az orvosától szerez tudomást, miután a rutin magzati szívhang-monitorozás során igazolt rendszeres méhtevékenységből és az ezt követő hüvelyi méhszájvizsgálat eredményeiből a diagnoszta erre következtet. Ezekben az esetekben a segítők részéről a megfelelő kommunikáció elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy a szubjektív testtapasztalatok hiánya és a kívülről érkező információ aszimmetriája ne vezessen a vajúdó szülésélményének elidegenedéséhez. 5 A szerzők az alábbi cikkükben megoldási javaslattal is előállnak a szonográfia helyes gyakorlatára nézve: V. ö: Rentmeester - Hogan, 2020.