Seite 101 [101]
3.8. A női szexuális diszfunkciók kortárs megítélése 1 99
amelynek szponzorációjában gyógyszercégek is részt vettek; ezt az
American Psychiatric Association (APA) a nők szexuális egészségével
kapcsolatos reflexivitásra való törekvésként értelmezte. Ennek a
folyamatnak, mint azt a szerzők hangsúlyozták, inherens részét ké¬
pezték a női nemiség kontextualitását megteremtő szociokulturális
tényezők is. A szerzők amellett érveltek, hogy a gyógyszercégek
szponzorációja a XXI. században megkerülhetetlen sarokköve a bi¬
omedicina diagnosztikai és kuratív irányzatainak fejlesztéséhez, és
nélkülük még a patomechanizmus feltárására irányuló kutatási pro¬
jektek sem valósulhatnának meg (Basson - Leiblum 2003, 658).
Moynihan kritikája lezárásaként egy olyan definíciós alternatívát is
idézett, amelynek klinikai alkalmazása az ő megítélése szerint is al¬
kalmas lehet a farmakolizáció káros hatásainak mérséklésére. Ellyn
Kaschak, a nők szubjektivitását előtérbe helyező meghatározása alap¬
ján a szexuális probléma nem más, mint , a szexuális élményekhez
érzelmi, fizikális, párkapcsolati téren fűződő elégedetlenség" amely
az okok négy kategóriája által figyelembe veszi: (1) a szociokulturális
vagy politikai-gazdasági; (2) a párkapcsolati; (3) a pszichológiai (4)
és végül, az orvosi háttértényezőket is (Kaschak - Tiefer 2001, 70
idézi Moynihan 2005, 47).
Mára azt láthatjuk, hogy a klasszifikációs rendszerek konceptuális
kereteik közé nagyrészt beépítették a szexuális diszfunkciókkal kap¬
csolatban megfogalmazott főbb kritikákat. A DSM-V hangsúlyozza,
hogy a diagnoszta kötelessége figyelembe venni az anamnézis felvé¬
telekor azt a tényt, hogy a vele szemben ülő egyént meghatározza a
szociokulturális környezet, amelyből érkezett. Azokban a társadal¬
makban azonban, amelyekben a férfiak hierarchiai pozíciója észre¬
vétlenül áthatja a párválasztási, gyermekvállalási stb. kérdéseket, és
a nő szubjektív élményvilágát is az androcentrizmus olvasatában
értelmezi, ez a figyelmesség önmagában véve nem elegendő ahhoz,
hogy az FSD medikalizációja arányos maradjon. A kulturális prob¬
lémák felismerése nemcsak a pszichofarmakológiai ártalmak mér¬
séklése érdekében szükséges, hanem a társadalmi változásokat támo¬
gató politikai szerepvállalás szükségességére való figyelemfelkeltés
miatt is. A DSM szerzői külön figyelmeztetnek arra, hogy ha a tüne¬
tek oka a , szociálisan deviáns viselkedés (pl. politikai, vallási, szexu¬