Seite 85 [85]
OCR
3.2. A megbízhatatlanság biológiája \ 83 jából származó különbségére visszavezethető szkepszisnek a metaforája. A bizalmatlanságot a hisztériának nemi identitásképző, az interszubjektív kapcsolatokat is meghatározó tradíciójára vezethetjük vissza. 3.3. THOMAS SZASZ HISZTÉRIA ÉRTELMEZÉSE Ez a felismerés közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük Ihomas Szasz címadását, vagyis hogy miért merül fel az elmebetegség mitikus értelmezési lehetősége abban a tudománytörténeti időszakban, amelyben a biológiai pszichiátria ilyen dinamikusan fejlődött. Szasz azt állítja, hogy az elmebetegség tünetei bár fiziológiai alapokra leegyszerűsíthetőek, hiszen elvégre minden érzetünk a testünk által közvetítve jelenik meg számunkra, ugyanakkor pontosabban megragadható, ha a klinikai tüneteket egy eredetiségében felsejlő történetmondásként fogjuk fel. A testi betegségeket és az elmebetegségeket osztályozó kórtan alapjaiban véve különböző. , Míg a testi betegségek fenomenológiai jellemzői függetlenek annak a közösségnek a társadalmi, gazdasági és politikai szerkezetétől, amelyben megjelennek, ugyanez nem mondható el az úgynevezett elmebetegségekről. A pszichoszociális betegségek megnyilvánulási formái ugyanis változnak a műveltségi, társadalmi, gazdasági, vallási és politikai tényezők függvényében" (Szasz 2002, 81). Szasz feltételezi, hogy az elmebetegségeket, szigorú értelemben vett szociokulturális beágyazottságukból következően, nem tárgyakként, hanem reprezentációkként kell megragadnunk, ezáltal a , pszichiátriát nem az elmebetegségek, hanem a kommunikációval és a jelhasználó magatartásával foglalkozó tudománynak kell tekintenünk" (Szasz 2002, 80). Mint azt az androgén alopecia és az erektilis diszfunkció esetében kifejtettem, testi tüneteinkis radikálisan szociokulturális reprezentációk, így Szasznak nincs igaza, amikor állítását az eemebetegségekre korlátozza. A szerző érdemei a hisztériás nő vonatkozásában azonban nem csorbulnak, hiszen rámutatott az indirekt kommunikáció diagnosztikus értékére. Indirekt kommunikáción azokat a nyelvi és nem nyelvi jelzéseket érti, amelyek információértékkel bírnak. Kovács József az alábbi módon foglalja össze a metakommunikáció Szasznál prio
