Oldal 84 [84]
OCR
82 / 3.ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA csak akkor van, ha vele kapcsolatban elfogadjuk, hogy ez az érzés eredendően szubjektív. Barnes ezt a jellegzetességet hívja a fájdalom s, interpretív" vagy , pszichológiai" tulajdonságának. A szubjektumnál tehát senki más nem képes jobban hozzáférni a fájdalomérzékeléshez. Ha valami fáj, az az én testtapasztalatom, amihez más számára csak közvetett hozzáférési utak vezetnek. Ennek tükrében igen komoly támadási felületet hagy magán az az egészségügyi kultúra, amely nem fordít kellő figyelmet a fájdalomra, még pontosabban a fájdalom testtapasztalatáról beszámoló szubjektumra. (3) Az a történelmi-társadalmi konstelláció, amelyben az egyén azt mondja, , Fáj! jelentősen befolyásolja a fájdalomtünetekre adott reakcióinkat. Barnes számos példával szemlélteti állítását: így a befolyásoló tényezők között meghatározó a biológiai nem (female) is, hiszen a nők fájdalomtünetei a férfiakéval összehasonlítva gyakrabban maradnak kezeletlenül már egészen fiatal kortól kezdődően (Barnes 2020). Ez a jelenség jól illeszkedik az úgynevezett testimonal injustice, vagyis az egyéni beszámolókhoz kötődő igazságtalanság jelenségéhez, amelyet Miranda Frickr, a City University of New York Graduate Center professzora az episztemikus igazságtalanságokról szóló elméletében dolgozott ki. Ez az ismeretelméleti igazságtalanság akkor lép fel, ha az ismeretszerzés során a tudás forrását a szavahihetőség szempontjából egy intézményesített előítélet alapján degradáljuk.? Barnes amellett érvel, hogy a női nem (woman) az úgynevezett credibility deficit áldozata, vagyis szavahihetősége hagyományosan megkérdőjelezhető a nőiség képben irracionális, érzelmileg túlfűtött attitűdök által rögzített sztereotípiák miatt. , A szavahihetőségnek a hiányossága (credibility deficit) változtatja feminista problémává a nők saját életükről szóló leírásait" (Barnes 2020). A szerző egyetlen mondatban foglalja össze a fájdalomérzet bagatellizálásának okait: , A nők fájdalma, úgy látszik, egészen addig hisztérikus, amíg ennek ellenkezője nem igazolódik" (Barnes 2020). Ez egy olyan status guo, melyben, hogy Kiss Tibor szavaival éljek, , a bizalom nyakán kígyó tekereg" (2005), és ez a hüllő képletesen a társadalmi nemek androcentrikus perspektívá5 V.ö: Fricker M. 2007. Epistemic Injustice: Power and the Ethics of Knowing. New York, Oxford University Press.
