Oldal 83 [83]
3.1. A hisztérikus nő mint az androcentrikus faj rabszolgájai ! 81
ideológiai keret ugyanis más és más módon értelmezendő az olvasó
földrajzi vagy éppen történeti pozícióit megváltoztatva. A szerző a
testiség fenomenológiai olvasatában azt hangsúlyozza, hogy volta¬
képpen nem lehetséges sem a férfit, sem a nőt az őket körülvevő vi¬
lágból és ennek részeként az interszubjektív tapasztalatoktól függet¬
leníteni. Beauvoir rámutat a , női princípium" biológiailag zárt,
determinisztikus konceptuális tévedésére. Joó Mária ezt így összegzi:
»Hogy egy né mennyire képes birtokba venni a világot, mekkora
terhet ró rá a fajfenntartás, azt nem a természet szabja meg, hanem
a társadalom. Az ember antiphüszisz is, nem követi a faj parancsát,
a második természetévé vált társadalmi normáknak engedelmeske¬
dik" (Joó 2003, 46).
3.2. A MEGBÍZHATATLANSÁG BIOLÓGIÁJA
A hisztéria által már az 1800-as évek végére kibontakozott a nehezen
kifürkészhető, érzelmileg instabil és szeszélyes nőkép paradigmája,
amelynek számos, napjainkra is kiható negatív következményével
kell szembenéznünk.? Ezek közül igazán szemléletes Elizabeth
Barnesnak, a The Minority Body: A Theory of Disability cimt kényv
szerzőjének tanulmánya, amely a nemi alapon kimutatható egyen¬
lőtlen fájdalomcsillapítási gyakorlatokról szól. A szöveg dinamikáját
a fájdalom definíciós spektrumának hermeneutikai áttekintése szol¬
gálja, amelyre Barnes szerint több dolog miatt is feltétlenül szükség
van. A következőkben a szerző érveinek rekonstrukciójára vállalko¬
zom. Ez azért lényeges, hogy bemutathassam a hisztéria által kiépített
intézményes stigmatizáló gyakorlat legfontosabb következményeit.
(1) A klasszikus definíció szerint a fájdalom egy kellemetlen szenzo¬
ros és érzelmi tapasztalat, amelynek célja, hogy a fájdalmat érzékelő
egyedet/egyént figyelmeztesse a potenciális szövetkárosító veszélyek¬
re. A fájdalom tehát egy, az organizmus túlélése szempontjából lé¬
nyeges élmény, amellyel kapcsolatban fontos kiemelnünk egy továb¬
bi fontos sajátosságot. (2) A fájdalomnak tényleges protektív ereje
2 Ennek részletes elemzése a 3.9.—3.12. fejezetekben olvasható.