Seite 82 [82]
80 / 3.ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA
medikalizäciés kudarc, hiszen a szomatizälé és stigmatizälé narrati¬
väkat a pszichoanalizis térnyerésével a n6iség emancipatorikus küz¬
delmének kedvezőbb diskurzusa váltotta fel. Bár sok rokon tulajdon¬
ság felfedezhető a patologizáló biomedicinális és a pszichoanalitikus
nyelvezetben, a betegségről szóló diskurzus integrálta annak alanyát,
a nőt is. Bánfalvi ezt felismerve rámutat a pszichoanalízis , kétarcú¬
ságára": ,a nőiség modern medikalizációjának résztvevője, de egyben
a hisztériával kapcsolatos emancipatorikus törekvéseknek pártolója
is. A női test medikalizációs folyamatainak intézményes szereplője,
de a medikalizáció kritikájának is egyik legfontosabb narratíváját
kínálja" (Bánfalvi 2013, 43).
A Freudnál kimutatható emancipációs törekvéseket többek között
a libidóról tett megállapítása is tükrözi, miszerint az , végleges hely¬
zetet foglalt el, [...] hiányoznak a további fejlődés útjai [...] mintha
a nőiséget kialakító nehéz fejlődés az egyén minden lehetőségét ki¬
merítette volna" (Freud 1993, 151 idézi Borgos 2017, 23). Freud ezen
gondolatát olvasva, mintha Foucault szexuális szubjektuma tárulna
elénk, akinek nemiségénél nem lehet elemibb megállapítást tenni, hiszen
minden csak ennek az egyén velejéig hatoló természetnek alárendelve
nyerhet értelmet. Borgos Anna Freud nőiség képével összefüggésben
rámutat arra, hogy a fenti idézet szimbolikus értelemben tekinthető
a patriarchális társadalmakban rögzült igazságtalanságnak és az and¬
rocentrizmus elnyomó normalizációjának felismeréseként is. Ennek
eredménye, hogy ténylegesen a modernitásra jellemző szerepelvárá¬
sok vezetnek el a nő kimerültségéhez, nem pedig a nőiségnek (female)
a pszichoszexuális és biológiai prediszpozíciói (Borgos 2017, 23).
Ennél azonban jellemzőbb a Freud érdemeit árnyaló feminista
kritika. A bírálat tárgya, hogy Freud sosem tudott igazán elszakadni
a nyugati filozófia szomatizált nőképétől, amelynek conditio huma¬
na-ja, hogy szexualitásába zárva létezik. Mi is ennek tükrében a nő?
(1) A férfi Szubjektumhoz viszonyítva objektum, vagyis , A Másik";
(2) A faj biológiai terheit (menstruáció, várandósság, szülés, szopta¬
tás stb.) magán hordó rabszolga. Az első és második pont azonban
mindig csak és kizárólag adott történelmi-társadalmi realitás tükré¬
ben értelmezhető (Joó 2003, 45-47). Ez a radikälis teridöbeliseg kü¬
lönös sajátosságot kölcsönöz A második nem című kötetnek. Ez az