Oldal 79 [79]
OCR
3.1. A hiszterikus nö mint az androcentrikus faj rabszolgäjai \ 77 és elsődlegesen ennek felhasználásával konstruált testesült nő (woman), vagyis a Másik (Norlock 2019). A Beauvoir által képviselt feminizmus jelentőségét többek között annak az alá-fölérendeltségi dinamikának az etikai következményei jelentik, amelyek alaptapasztalata, hogy a nőt minden pillanatban annak teste, szexualitása vagy nemisége határozza meg. A tekintet, amely megragadja, az úgynevezett , situated knowledge" feminista tudományfilozófiai koncepcióhoz kapcsolódik, amely rámutat a tudományoknak a férfit hierarchikus fölénybe helyező androcentrizmusára (Joó 2003, 41). Joó kiemeli, hogy Beauvoir humanista feminista attitűdje is általánosságban véve az antideterminista emberképen keresztül nyer értelmet. A fentebb már idézett , Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik" tézis is ezen keresztül magyarázható. Az emberről általában, így a férfiakról és a nőkről is elmondható, hogy lényegileg szabadok kellenének, hogy legyenek, ugyanakkor a fenomenológiai tapasztalat ennek ellenkezőjét mutatja. Mint Joó írja, , Beauvoir szerint azonban a nőt éppen történelmileg adott helyzete teszi többé-kevésbé alárendeltté, vagyis korlátozza szabadságát, ebben is rejlik a női sors tragikus kétértelműsége. [...] Nem születünk nőnek, vagyis alárendeltnek, hanem azzá válunk, azzá formál a nevelés, a szokások adott rendje" (Joó 2003, n.a.). Beauvoir rámutat a szubjektum radikálisan téridőbeli jellegére, amelynek önbecsülését és megbecsülését egyaránt befolyásolják az uralkodó erkölcsi értékek és társadalmi normák. A hisztéria percepciójának megértéséhez is alapvető fontosságú, hogy feldolgozzuk, mely társadalmi folyamatok vezettek a femininnek tartott értékek XIX. századi normalizációjához. A folyamat hatalmi és szubjektív dinamikájában is a , testiség" andorcentrikus tapasztalata volt ameghatározó, amelynek feltárásához az úgynevezett , társas konstrukcionista" kritikai nézőpont nyújthat segítséget. Ennek az irányzatnak a hipotézise, hogy a betegségek organikus okai mellett, szinte minden esetben áttekintésre szorulnak azok a momentumok, amelynek során bizonyos nem biológiai tényezők kiváltják vagy felerősítik egyes állapotok patologizációját. Csabai mintegy szintetizálva Merleau-Ponty , eleven testről? alkotott fenomenológiai alapállítását és a konstrukcionista paradigmát, az alábbi megállapítást teszi:
