Oldal 75 [75]
3.1. A hiszterikus nö mint az androcentrikus faj rabszolgäjai \ 73
napjainkig terjedő időszakra korlátoztam. A témafeldolgozás során
áttekintem, (1) hogyan jött létre a hisztéria az orvostudomány és a
pszichoanalízis narratívájában, és ez miképpen körvonalazta a nőiség
megítélését. (2) Milyen folyamatok vezettek a női szexuális diszfunk¬
ció (female sexual dysfunction) rendellenességként való leírásához,
és ezt a folyamatot hogyan befolyásolta az erektilis diszfunkció terá¬
piäja. (3) Végül pedig a szülés és születés medikalizációját és deme¬
dikalizációját értékelem.
3.1. A HISZTÉRIKUS NŐ MINT AZ ANDROCENTRIKUS FAJ
RABSZOLGÁJA
A XIX. század vége tudománytörténetileg roppant izgalmas korszak,
hiszen az életfogalom (organizmus) a biológia számára elhozta a
régóta várt módszertani és konceptuális forradalmat, és több másik
mellett a pszichológia tudománya is alapvető strukturális változáso¬
kon ment keresztül. A hisztéria tudományos megítélését mindkét
terület esszenciális értelemben befolyásolta. Mint azt az 1.4-ik feje¬
zetben ahomoszexualitás medikalizációja vonatkozásában ismertet¬
tem, , az organizmus" fogalom perspektivikus újszerűsége az élő-lény
történetiségében ragadható meg, hiszen az egyedeknek (a homo sa¬
piens sapiens-t is beleertve) fajtipikus fejlödesi ütemei, születése és
haläla van, amelyhez a normalitäs és abnormalitas oppozicion ke¬
resztül erkölcsi értékek és etikai normák rendelhetőek. A XX. század
pszichoanalitikus mozgalmában is megfigyelhető az emberrel foglal¬
kozó tudományok pozitivista keretezése, azaz az ezredforduló bioló¬
giai evidenciáira építő, természettudományos nyelvezet és gondol¬
kodásmód elterjedése. Mint azt Ihomas Szasz, az antipszichiátriai
mozgalom egyik úttörője Az elmebetegség mítosza című könyvében
megjegyzi, az , emberi viselkedés pszichoanalitikus elmélete a klasz¬
szikus fizika ok-okozati (casual-deterministic) modelljere epül. [...]
A fizikai determinizmus emberi kapcsolatokra való alkalmazásának
egyik típusát Popper (1944-1945) találóan historicizmusnak nevezte"
(Szasz 2002, 32). Az ilyen alapon meghonosodó , új" tudomány a
biológiához hasonlóan arra építi vizsgálódási módszerét, hogy az