Oldal 74 [74]
3. A NŐK TESTÉNEK ÉS
SZEXUALITÁSÁNAK MEDIKALIZÁCIÓJA
Mint azt Foucualt, Illcih és Conrad vonatkozásában kiemeltem, a
medikalizáció normalizációként értelmezendő, amelynek során nem¬
kívánatos magatartások felügyelete, szelekciója, és egyben a társadal¬
mat irányító erkölcsi szabályok megalkotása és újraírása történik
fogalmi, intézményes és interperszonális szinteken. A homoszexua¬
litás medikalizációjának vonatkozásában Foucault kapcsán rámutat¬
tam (lásd 1.4. fejezet), hogy e folyamat látható módon a heterosze¬
xualitás normalizációjára irányult, azaz az ember mint biológiai lény,
a termelő, dolgozó közösség újratermelésének kedvező szexuáletiká¬
jába ágyazva illeszkedett. Ennek a biopolitikai dinamikának a kez¬
detektől fogva immanens része volt a természettudományos magya¬
rázati sémák alkalmazása, ami elősegítette, hogy a társadalmi nemi
egyenlőtlenségek igazolását biologizált (azaz megkérdőjelezhetetlenül
tudományos) narratívába ágyazzák. Ennek tükrében a testről és a
nemiség medikalizációjáról szóló XX. századi kritikai diskurzus na¬
turalisztikusnak látszó kiindulópontjává automatikusan a biológiai
nem (sex) vált.
Vizsgálódásom tárgyaiként a nőket és a férfiakat is a biológiai és
társadalmi nemek ötvözetéből létrejött, társadalmi szerepeik által
meghatározott, de fiziológiai pre-determinánsaitól elszakadni nem
tudó alanyként értelmezem. Ezeket a konstellációkat nevezhetjük
„gendered ferfinak” €s „gendered nönek” (Shahvisi 2020, 328). Ez azt
is maga után vonja, hogy azt a hagyományosnak mondható felisme¬
rést, miszerint a társadalmi folyamatok meghatározzák a biológiai
testet, ki kell egészítsük azzal, hogy a biológiai test önmagában is
meghatározza a társadalmi folyamatok dinamizmusát.
A következőkben a női nem specifikus életterületeinek medikali¬
zációjával foglalkozom, amelynek történeti határát a XIX. századtól